KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/január
VILÁGFELFORDULÁS
• Gyenge Zsolt: A halál oka: kapitalizmus Én, Daniel Blake
• Schubert Gusztáv: Mennyei felfordulás Az ifjú pápa
• Géczi Zoltán: Fehéren izzó gyűlölet Amerikai szélsőségesek
• Baski Sándor: Buborékok és barikádok Közélet a világhálón
• Varró Attila: Árvák a sztrádán Két amerikai road movie
MAGYAR KRIMI
• Sepsi László: Dögkeselyűk Új magyar bűnfilmek
• Kránicz Bence: Ezer jagelló Cop Mortem
• Schreiber András: A testület nyomoz Kádár-kori magyar krimik
• Csiger Ádám: Itt élni totál szívás Aranyélet 2. évad
• Vajda Judit: A mozdony füstje Halj már meg!
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Fekete sors Beszélgetés Vranik Rolanddal
A KÉP MESTEREI
• Ádám Péter: Kamera vállon, fény semmi” Raoul Coutard 1924-2016
ÚJ RAJ
• Forgács Iván: Esőfelhő New Yorktól Szkopjéig Milcso Mancsevszki játékfilmjei
• Pethő Réka: A naplóírás művészete Új raj: Xavier Dolan
• Jankovics Márton: Keresztkérdések az iskolapadban Mártírok
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Törött teknőcpáncél alatt A vörös teknős
• Orosz Anna Ida: A komfortzóna határán Anilogue 2016
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Az idő tükröződései Gdynia
• Horeczky Krisztina: A reményről Verzió
• Vincze Teréz: A törölt busani vonat Busan
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Kettős látás Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák
• Kolozsi László: Filmrendszer-gazda Varga Balázs: Filmrendszerváltások
KRITIKA
• Szalkai Réka: Vivaldi után szabadon Kaliforniai álom
• Varró Attila: Lázadók a Lázadók között Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet
MOZI
• Baski Sándor: Sárkány közeleg
• Vajda Judit: Őrült boldogság
• Simor Eszter: Egyesült Szerelmes Államok
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Tüske Zsuzsanna: Szövetségesek
• Soós Tamás Dénes: A fegyvertelen katona
• Hegedüs Márk Sebestyén: Underworld: Vérözön
• Sepsi László: A démon arca
• Parádi Orsolya: #sohavégetnemérős
• Forgács Nóra Kinga: Hóesés Barcelonában
• Huber Zoltán: Hivatali karácsony
• Zsubori Anna: Vaiana
• Alföldi Nóra: A pótolhatatlan Werner doktor
• Varró Attila: Derült égből apu
DVD
• Pápai Zsolt: Rideg világ
• Benke Attila: A homár
• Soós Tamás Dénes: Popsztár: Soha ne állj le (a soha le nem állással)!
• Kránicz Bence: Batman: A köpenyes lovagok visszatérnek
• Kovács Patrik: Beépülve – Az Escobar-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel

Mátyás Péter

 

A nemzetiszocialista múltról, a II. világháborús bűnökről a német filmek közül mindmáig A bádogdob (Volker Schlöndorff) és A híd (Bernhard Wicki) beszélt a legemlékezetesebben. A Harmadik Birodalommal szembenéző filmek nem túl hosszú sorában most újabb állomáshoz érkeztünk.

1943 februárjában, a sztálingrádi vereség idején néhány huszonéves, müncheni egyetemista titkos ellenállási mozgalmat hozott létre „A Fehér Rózsa” fedőnév alatt. Egy testvérpár, Sophie és Hans Scholl vezette kis csapat háborúellenes és Hitler hatalmának megdöntésére felszólító röpiratokat terjesztett. Egyik akciójuk során a Gestapo letartóztatta őket, felgöngyölítette szervezetüket, végül hazaárulás vádjával halálra ítélte a fiatalokat. A film Sophie Scholl (Julia Jentsch többszörösen díjazott alakítása) utolsó öt napjára koncentrál, különösen a kihallgatási szobában lezajlott párbeszédekre, amelyeket Robert Mohrral, a vizsgálóbíróval folytatott. Sophie-t csalódott, idealista lányként ábrázolják, aki kiábrándult Hitler ígéreteiből. A diktátor azt mondta, megoldja a szociális problémákat, megteremti az intézményes feltételeket ahhoz, hogy mindenki szabad és boldog lehessen. Helyette nyomort, elnyomást, háborút és halált hozott. Mohr viszont lojális a náci hatalommal, a rezsim és a törvényesség mellett érvel. Ugyanakkor bizonytalan, mert neki is van egy hasonló korú gyermeke, ráadásul Sophie protestantizmusa és elvei melletti kitartása tiszteletet ébreszt benne. Kettejük kamarajátékában kétféle világnézet, szabadság és szolgalelkűség, vallásos hit és nácizmus, bátorság és félelem ütközik meg, szerencsésen elkerülve a propagandisztikus felhangokat. A minimalizmus, a kevés szereplő, a puritán enteriőrök, a kameramozgások szándékos hiánya megteremtik a figyelmet hősnőnk mártíromságának zavartalan követéséhez, amelyhez Dreyer Jeanne d’Arc-ja és Bresson filmjeinek világa szolgált mintául, noha a rendezőnek a feszültségteremtésben még akad tanulnivalója az elődöktől.

Sophie Scholl szimbolikus alakját, valóságos történetét korábban már kétszer is feldolgozták, 1982-ben Percy Adlon Az utolsó öt nap, míg egy évvel később Michael Verhoeven A Fehér Rózsa címmel készítette el dolgozatát. Egyre türelmetlenebbül várjuk viszont Wicki és Schlöndorff követőit, akik a többségről, a fanatikus fiatalokról és a lelkesen tapsoló nyárspolgárokról tudósítanak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8521