KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/január
VILÁGFELFORDULÁS
• Gyenge Zsolt: A halál oka: kapitalizmus Én, Daniel Blake
• Schubert Gusztáv: Mennyei felfordulás Az ifjú pápa
• Géczi Zoltán: Fehéren izzó gyűlölet Amerikai szélsőségesek
• Baski Sándor: Buborékok és barikádok Közélet a világhálón
• Varró Attila: Árvák a sztrádán Két amerikai road movie
MAGYAR KRIMI
• Sepsi László: Dögkeselyűk Új magyar bűnfilmek
• Kránicz Bence: Ezer jagelló Cop Mortem
• Schreiber András: A testület nyomoz Kádár-kori magyar krimik
• Csiger Ádám: Itt élni totál szívás Aranyélet 2. évad
• Vajda Judit: A mozdony füstje Halj már meg!
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Fekete sors Beszélgetés Vranik Rolanddal
A KÉP MESTEREI
• Ádám Péter: Kamera vállon, fény semmi” Raoul Coutard 1924-2016
ÚJ RAJ
• Forgács Iván: Esőfelhő New Yorktól Szkopjéig Milcso Mancsevszki játékfilmjei
• Pethő Réka: A naplóírás művészete Új raj: Xavier Dolan
• Jankovics Márton: Keresztkérdések az iskolapadban Mártírok
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Törött teknőcpáncél alatt A vörös teknős
• Orosz Anna Ida: A komfortzóna határán Anilogue 2016
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Az idő tükröződései Gdynia
• Horeczky Krisztina: A reményről Verzió
• Vincze Teréz: A törölt busani vonat Busan
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Kettős látás Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák
• Kolozsi László: Filmrendszer-gazda Varga Balázs: Filmrendszerváltások
KRITIKA
• Szalkai Réka: Vivaldi után szabadon Kaliforniai álom
• Varró Attila: Lázadók a Lázadók között Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet
MOZI
• Baski Sándor: Sárkány közeleg
• Vajda Judit: Őrült boldogság
• Simor Eszter: Egyesült Szerelmes Államok
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Tüske Zsuzsanna: Szövetségesek
• Soós Tamás Dénes: A fegyvertelen katona
• Hegedüs Márk Sebestyén: Underworld: Vérözön
• Sepsi László: A démon arca
• Parádi Orsolya: #sohavégetnemérős
• Forgács Nóra Kinga: Hóesés Barcelonában
• Huber Zoltán: Hivatali karácsony
• Zsubori Anna: Vaiana
• Alföldi Nóra: A pótolhatatlan Werner doktor
• Varró Attila: Derült égből apu
DVD
• Pápai Zsolt: Rideg világ
• Benke Attila: A homár
• Soós Tamás Dénes: Popsztár: Soha ne állj le (a soha le nem állással)!
• Kránicz Bence: Batman: A köpenyes lovagok visszatérnek
• Kovács Patrik: Beépülve – Az Escobar-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kismaszat és a gézegúzok

Gáti Péter

 

Kitartó konoksággal ragaszkodik Markos Miklós rendező az irodalmi alapanyagú ifjúsági film műfajához. 1982-ben Asperján György regényéből készítette a Rohanj velem című munkáját, most, négy évvel később pedig Rónaszegi Miklós írását, a Gézengúzokat filmesítette meg. A vidám, szórakoztató vígjátéknak szánt Kismaszat és a gézengúzok hasonlít a műfaj darabjainak többségéhez. Nem véletlenül, hiszen Markos alkotására is az a furcsa szemléletmód nyomja rá a bélyegét, mely a gyerekeket csak apró felnőtteknek tudja elképzelni, és egész világukat ebből a torzító optikájú nézőpontból ábrázolja. Ezeknek a bölcs, koravén kiskamaszoknak nincs egyetlen olyan mozdulatuk vagy szavuk, melynek hitelességében ne kételkedhetnénk. Markos Miklós filmje köztünk élő tizenévesekről szól, kalandjaik látszólag bármelyik kortársukkal megeshetnének. Valójában azonban a filmben megrajzolt figurák – legyenek felnőttek vagy gyerekek – csak csodákban gazdag mesék irigyelt hősei lehetnének. A történetben szereplő Kismaszat egy hazánkban turistáskodó svéd házaspár egy év körüli szöszke gyereke, akit a szülők elveszítenek. Mindketten a másiknál hiszik a csöppséget és vidáman ismerkednek Budapesttel. A vígjátékok elengedhetetlen kellékei, a félreértések, a késleltetett vagy egy hajszálon múló találkozások. Ebben a filmben azonban minden erre az egyetlen komédiatartozékra épül. A csecsemő szüleit kereső három jóbarát – a Gézengúzok – és a segítségükre siető taxisofőr igyekezetének és az egész történetnek a mozgatórugója ez a labilis dramaturgiai mechanizmus. Nem csoda, hogy a gyakori használattól felmondja a szolgálatot. Az egymáshoz a megszólalásig hasonlító üldözési jelenetek egy csikorogva, ímmel-ámmal működő szerkezetet takarnak. Illés János kamerája – a Magyar Televízió anyagi lehetőségeit híven tükrözve – sokkal inkább a képernyő, mint a filmvászon sajátosságaihoz alkalmazkodott az események fényképezésénél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5797