KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/január
VILÁGFELFORDULÁS
• Gyenge Zsolt: A halál oka: kapitalizmus Én, Daniel Blake
• Schubert Gusztáv: Mennyei felfordulás Az ifjú pápa
• Géczi Zoltán: Fehéren izzó gyűlölet Amerikai szélsőségesek
• Baski Sándor: Buborékok és barikádok Közélet a világhálón
• Varró Attila: Árvák a sztrádán Két amerikai road movie
MAGYAR KRIMI
• Sepsi László: Dögkeselyűk Új magyar bűnfilmek
• Kránicz Bence: Ezer jagelló Cop Mortem
• Schreiber András: A testület nyomoz Kádár-kori magyar krimik
• Csiger Ádám: Itt élni totál szívás Aranyélet 2. évad
• Vajda Judit: A mozdony füstje Halj már meg!
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Fekete sors Beszélgetés Vranik Rolanddal
A KÉP MESTEREI
• Ádám Péter: Kamera vállon, fény semmi” Raoul Coutard 1924-2016
ÚJ RAJ
• Forgács Iván: Esőfelhő New Yorktól Szkopjéig Milcso Mancsevszki játékfilmjei
• Pethő Réka: A naplóírás művészete Új raj: Xavier Dolan
• Jankovics Márton: Keresztkérdések az iskolapadban Mártírok
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Törött teknőcpáncél alatt A vörös teknős
• Orosz Anna Ida: A komfortzóna határán Anilogue 2016
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Az idő tükröződései Gdynia
• Horeczky Krisztina: A reményről Verzió
• Vincze Teréz: A törölt busani vonat Busan
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Kettős látás Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák
• Kolozsi László: Filmrendszer-gazda Varga Balázs: Filmrendszerváltások
KRITIKA
• Szalkai Réka: Vivaldi után szabadon Kaliforniai álom
• Varró Attila: Lázadók a Lázadók között Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet
MOZI
• Baski Sándor: Sárkány közeleg
• Vajda Judit: Őrült boldogság
• Simor Eszter: Egyesült Szerelmes Államok
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Tüske Zsuzsanna: Szövetségesek
• Soós Tamás Dénes: A fegyvertelen katona
• Hegedüs Márk Sebestyén: Underworld: Vérözön
• Sepsi László: A démon arca
• Parádi Orsolya: #sohavégetnemérős
• Forgács Nóra Kinga: Hóesés Barcelonában
• Huber Zoltán: Hivatali karácsony
• Zsubori Anna: Vaiana
• Alföldi Nóra: A pótolhatatlan Werner doktor
• Varró Attila: Derült égből apu
DVD
• Pápai Zsolt: Rideg világ
• Benke Attila: A homár
• Soós Tamás Dénes: Popsztár: Soha ne állj le (a soha le nem állással)!
• Kránicz Bence: Batman: A köpenyes lovagok visszatérnek
• Kovács Patrik: Beépülve – Az Escobar-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Lagaan

Világverők

Pápai Zsolt

Hollywood és Bollywood eurokonform násza. Ashutosh Gowariker egészen az Oscar-jelölésig menetelő indiai eposza.

 

Ritkán esik meg, hogy egy originális indiai film menlevelet kapjon az erősen helyi értékű produkciók gyártására szakosodott Bollywood határain túlra, mi több, fényes karriert fusson be a nagyvilágban, rajongott és ajánlott darab legyen mindenhol, ahová csak eljut. A 2001-ben Oscar-jelölésig menetelő Lagaan a kivételek egyike: az indiai filmtörténet eddigi legnagyobb költségvetésű produkciója a világ meghódításának igényével készült, és egyszerre vállalja az indiai mozi hagyományait, valamint igyekszik a legfrissebb nyugati trendeknek megfelelni.

Az eredetileg négyórás, de a nyugati forgalmazás kedvéért 25 perccel karcsúbbra vett mű alcíme (Volt egyszer egy India) eposzi méretű mesét ígér. A történethez A hét szamuráj és a Menekülés a győzelembe is sorvezetőül szolgálhatott, azaz a nyugati és a keleti ihletettség is érzékelhető a filmet nézve. A sajátos műfajkevercsnek tetsző fabula egyszerre él a sportfilm, a musical, a románc, a vígjáték és a western eszközeivel, de a zsánerelegyből nem afféle hibrid, hanem egységessé szerkesztett mozi kerekedik. Gowariker direktor az innen-onnan elemelt elemeket hézagmentesen illeszti össze, mégpedig úgy, hogy a művelet közben csupán mértékkel adagolja az egzotikumot, és fél szemmel végig a multiplexekben szocializálódott néző tekintetét keresi.

A Lagaan az indiai mozi egyik kulcsfontosságú és állandóan visszatérő témáját, a nemzeti önazonosság utáni kutakodás problémáját boncolgatja egy mikroközösség hányattatásainak bemutatásán keresztül – egy kifejezetten szórakoztató film keretében. 1893-ban járunk. A nagy nyomorban tengődő, közép-indiai Csampanir tartomány dölyfös brit ura háromszoros terményadót, azaz lagaant követel a néptől, viszont, nem létező nagyvonalúságát demonstrálandó, nyit egy kiskaput: ha az egyik falucska lakói legyőzik krikettben a helyőrség válogatottját, nemcsak ők, hanem az egész tartomány három évre mentesül minden kötelezettség alól. A számukra ismeretlen sport szabályainak megtanulása és a mérkőzésre való felkészülés során a parasztoknak nem csupán a maguk kishitűségével, de az indiai társadalmat leszíjazó előítéletekkel – a kasztrendszer átkos örökségével – is meg kell küzdeniük, azonban az öntudatra ébredés frontján elért sikereik értelmet adnak áldozataiknak.

A néhol derűsebb és humorosabb jelenetekkel is megerősített, epikus áradású történetben a drámai és a lírai betétek képeznek szigeteket, hála a rendre – úgy húszpercenként, félóránként – megérkező, az indiai tömegfilm egyik elmaradhatatlan kellékének számító musical-szekvenciáknak és a feszesre vont szerelmi szálnak. A Lagaan legnagyobb erénye a remek színészválasztás, a sodró erejű cselekményvezetés és az invenciózus fényképezés. Különösen a film első felére jellemző, hogy a jelenetek felsnittelését olajozott svenkekkel, a mező–ellenmező technikát pazarul megkomponált hosszabb beállításokkal, a nagytotálokat pedig szuperközelikkel keveri szisztematikusan a rendező, és ez a vizuális értelemben vett ellenpontozó szerkesztésmód sajátos lüktetést kölcsönöz a képeknek.

A film képi világának megkomponáltsága a feszültség szinten tartásának fontos eszköze, csakúgy, mint a cselekményszövés könnyedsége. Gowariker óvatosan elkerüli az esetlegesen csak lokális érdeklődésre számot tartó momentumokat, és energiái javát a mesélésre összpontosítja, ebből következően még a film teljes utolsó óráját kitevő – a mezei mozista számára is könnyűszerrel megjósolható végkimenetelű – krikettviadalt is képes úgy bemutatni, hogy az a sportágban járatlan néző számára is élő és élvezhető legyen. A Lagaan nem a vigaszágon került be a kortárs A-szériás filmek élvonalába, és méltó vetélytársa bármely fősodorbeli produkciónak. Hollywood és Bollywood nászából izgalmas – ugyanakkor minden ízében eurokonform – mozi született.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 28. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2071