KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/január
VILÁGFELFORDULÁS
• Gyenge Zsolt: A halál oka: kapitalizmus Én, Daniel Blake
• Schubert Gusztáv: Mennyei felfordulás Az ifjú pápa
• Géczi Zoltán: Fehéren izzó gyűlölet Amerikai szélsőségesek
• Baski Sándor: Buborékok és barikádok Közélet a világhálón
• Varró Attila: Árvák a sztrádán Két amerikai road movie
MAGYAR KRIMI
• Sepsi László: Dögkeselyűk Új magyar bűnfilmek
• Kránicz Bence: Ezer jagelló Cop Mortem
• Schreiber András: A testület nyomoz Kádár-kori magyar krimik
• Csiger Ádám: Itt élni totál szívás Aranyélet 2. évad
• Vajda Judit: A mozdony füstje Halj már meg!
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Fekete sors Beszélgetés Vranik Rolanddal
A KÉP MESTEREI
• Ádám Péter: Kamera vállon, fény semmi” Raoul Coutard 1924-2016
ÚJ RAJ
• Forgács Iván: Esőfelhő New Yorktól Szkopjéig Milcso Mancsevszki játékfilmjei
• Pethő Réka: A naplóírás művészete Új raj: Xavier Dolan
• Jankovics Márton: Keresztkérdések az iskolapadban Mártírok
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Törött teknőcpáncél alatt A vörös teknős
• Orosz Anna Ida: A komfortzóna határán Anilogue 2016
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Az idő tükröződései Gdynia
• Horeczky Krisztina: A reményről Verzió
• Vincze Teréz: A törölt busani vonat Busan
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Kettős látás Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák
• Kolozsi László: Filmrendszer-gazda Varga Balázs: Filmrendszerváltások
KRITIKA
• Szalkai Réka: Vivaldi után szabadon Kaliforniai álom
• Varró Attila: Lázadók a Lázadók között Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet
MOZI
• Baski Sándor: Sárkány közeleg
• Vajda Judit: Őrült boldogság
• Simor Eszter: Egyesült Szerelmes Államok
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Tüske Zsuzsanna: Szövetségesek
• Soós Tamás Dénes: A fegyvertelen katona
• Hegedüs Márk Sebestyén: Underworld: Vérözön
• Sepsi László: A démon arca
• Parádi Orsolya: #sohavégetnemérős
• Forgács Nóra Kinga: Hóesés Barcelonában
• Huber Zoltán: Hivatali karácsony
• Zsubori Anna: Vaiana
• Alföldi Nóra: A pótolhatatlan Werner doktor
• Varró Attila: Derült égből apu
DVD
• Pápai Zsolt: Rideg világ
• Benke Attila: A homár
• Soós Tamás Dénes: Popsztár: Soha ne állj le (a soha le nem állással)!
• Kránicz Bence: Batman: A köpenyes lovagok visszatérnek
• Kovács Patrik: Beépülve – Az Escobar-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Aztán mindennek vége

Kolozsi László

Last Station – brit, 2009. Rendezte és írta: Michael Hoffman. Kép: Sebastian Edschmidt. Zene: Szergej Jevtusenko. Szereplők: Christopher Plummer (Tolsztoj), Helen Mirren (Szófia), James McEvoy (Bulgakov), Paul Giamatti (Csertkov), Kerry Condon (Mása). Gyártó: Sony Pictures Classic. Forgalmazó: CineReál kft. Feliratos. 112 perc.

Egy nem különösebben érdekes szerelem háttere előtt játszódik le a Tolsztoj-házaspár utolsó hónapjainak története: a fiatal írnok, Bulgakov, megrögzött tolsztojiánus, nem eszik húst, nem él a szerelem örömeinek. Az intrikus, a Tosztoj művek jogát megszerző, Csertkov ajánlásával lesz Tolsztoj titkára, és bizalmasa. A Jasznaja Poljana-i birtokon ismerkedik meg a kedves Másával, aki meggyőzi arról, hogy a tolsztojiánusoknak nem minden tanát kell olyan rettenetesen komolyan venni. Bulgakov jelent az író feleségről, aki meg szeretné akadályozni, hogy a kiadói jogok a Csertkov-féle alapítványra szálljanak.

Ahogy az orosz tájat, Tolsztoj környezetét, úgy az érzelmeket is előre gyártott elemekből építi fel Michael Hoffman. A szereplők bricskája nyírfaligetek között halad el, megelevenedett Levitán festmény az udvarház előkertje. Örökké kora tavasz van, felszikrázik olykor a fák ágai közt a nap. Az öreg író képes még kakaskodni, és úgy pöröl nejével, mint egy kocsis. Mását persze Moszkvába szólítja a kötelesség, Bulgakov meghasonlik: érzi, hogy nincs minden rendben Csertkovval. A lényeg, ami egyébként az alapműben, a költő Jay Parini művében benne van, elsiklik: Tolsztojt, 1880-as nagy egzisztenciális válságát követően, az az érzés kerítette hatalmába, hogy az élet abszurd, törekvései hiábavalónak bizonyultak, írni nem regényt kell. Megvetette magát azért, mert vagyonos. Felesége, aki eladdig hű társa volt, már nem tudta követni a kereszténység megújítása felé vezető úton: ő a világ legnagyobb íróját szeretette benne. Tolsztoj nem előle, hanem a körülmények elől menekült. Hoffman meséjét még a nagyszerű színészek sem tudják kirángatni a középszerűség, és a semmitmondás – Repin pingálta – pocsolyájából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10972