KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álomszerelem

Tamás Amaryllis

 

Jenny, ennek az angol ifjúsági filmnek a hősnője szerencsére még nem a kibontakozóban levő szexuális ellenforradalom képviselője, nem az „új szüzesség” ideológiáját, a „fehér szerelem” nyugaton egyre divatosabb programját hirdető szexmentes modellje. Ellenkezőleg: erotikus megjelenésű, Isaura-mosolyú angol diáklány, aki „előre megfontoltan” keresi Párizsban az önfeledt szerelem mediterrán melegét. Párizsban, „ahol minden megtörténhet, ahol mindent ki kell próbálni”. Jenny azonban a megtévesztő rámenősség mögött romantikára vágyódó, sőt romantikát követelő nő. A választott építészhallgatón, a férfimanökenszerű Jean-Philippe-en az udvarlás, a hódítás maradványmítoszát kéri számon egyre megátalkodottabban. Végül is az „álomszerelem” beteljesül, kicsit zűrzavarosan, kicsit kínosan. Az áhított nászéjszaka helyszínéül Nils, a bátortalan norvég évfolyamtárs (a kettes számú partnerjelölt) sebtiben kölcsönkért otthona szolgál. Érzéketlen és kegyetlen kérés, de Nils nem vár cinikus vagy cinkos magyarázatot Jenny től. Miért is várna; az önzetlenség, a türelem, a szeretet fontosságát még nem fedeztük fel újra, ennek a tradíciónak a restaurációja még odébb van.

A történet abszolút főszereplője a Jennyt vendégül látó francia Peroche família: „jószándékú”, ám elviselhetetlen korlátoltságuk a világ bármely pontján ismerős lehet, a színtelen-vágytalan lét öntelt és könyörtelen hittérítői mindenütt ugyanazt az egyen-szürke jellemet viselik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5261