KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.

Animátor kerestetik

Varga Zoltán

Gyulai Líviusztól Bucsi Rékáig: MMA-interjúkötet a magyar animációs film múltjáról és jelenéről.

 

Két éve kiadott tanulmánykötetük, az Animációs körkép (lásd Filmvilág 2017/9) bevezetésében jelezték a szerkesztők, Fülöp József és Kollarik Tamás, hogy folytatásként olyan interjúgyűjteményeket terveznek megjelentetni, amelyek a magyar animációs film képviselőit szólaltatják meg. A tervezett könyvek első kötete idén látott napvilágot; bemutatóját kiemelt érdeklődés övezte a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. A Magyar animációs alkotók I. című kötet nemcsak előzménykönyvéhez csatlakozik, de a – szintén Kollarik Tamás társszerkesztésében készült – Magyar forgatókönyvírók I. című, hasonló felépítésű interjúcsokor (lásd Filmvilág 2018/5) szellemi folytatása is. Ezek a hiánypótló megjelenések a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének munkáját dicsérik, s a következő években – a szerkesztők szándékai és még inkább a további potenciális interjúalanyok révén – újabb reménybeli kötetekkel fognak gyarapodni.

A Magyar animációs alkotók I. ugyanazt a minőségi kivitelezést és alaposságot mutatja, mint az Animációs körkép, ezúttal azonban nem a szakírók, hanem az alkotók szólalnak meg. A magyar animációs film szakirodalmának vagy szaksajtójának az interjúk, a visszaemlékezések, az alkotói nyilatkozatok jelentik mennyiségileg a legnagyobb szeletét (lásd az elsősorban interjúkollázsokat tartalmazó Dizseri Eszter-könyveket: Kockáról kockára; A kecskeméti rajzfilmstúdió), a Fülöp–Kollarik-kötet ilyen értelemben gazdag szöveghagyományt folytat. Ám elődeivel ellentétben két nagy előnye, hogy egységesített kérdésorra alapozott interjúival a válaszadók egyéni történetein, tapasztalatain túlmutató jelenségekre, összefüggésekre igyekszik rámutatni; továbbá a könyvben szerepeltett 19 animációs szakember (nem kizárólag rendezők) sokfélesége lefedi a magyar animáció múltját és jelenét. Több generáció jelenik meg a lapokon; a legidősebb művész már elmúlt nyolcvan (Gyulai Líviusz), a legfiatalabb nemrég töltötte be a harmincat (Bucsi Réka). A kötet lapjain találkozhatunk a legendás Pannónia Filmstúdióval még annak fénykorában kapcsolatba kerülő alkotókkal: Gyulai mellett Jankovics Marcell, Ternovszky Béla, Bleier Edit, Richly Zsolt, Cakó Ferenc, Rófusz Ferenc, Varsányi Ferenc és Orosz István, illetve a kecskeméti stúdió vezetője, Mikulás Ferenc sorolható ide. A „középnemzedéket” képviselik a pályájukat már a rendszerváltás után kezdő, rendezőként és/vagy stúdióvezetőként tevékenykedő szakmabeliek, mint Rabb Sándor Alex (a DIGIC Pictures alapító igazgatójának neve csenghet a nagyközönség előtt a legkevésbé ismerősen), M. Tóth Géza, Klingl Béla, Gauder Áron és Bánóczki Tibor. A magyar animáció legfrissebb sikereit meghozó nemzedékből Bucsién kívül Szederkényi Bella, Glaser Katalin és Kreif Zsuzsanna gondolatait ismerhetjük meg. Az interjúk elrendezése ugyan a szabványos ABC-sorrendet követi, de alternatív olvasási mód – a generációk (a születési dátumok) szerinti haladás – alapján még erősebben kirajzolódhatnak az egyéni megszólalásokon átívelő közös pontok.

A válaszadókat olyan témákról kérdezték (Vincze Zsuzsanna médiajogász, Csákvári Géza és Kárpáti György filmkritikusok), mint az animáció mibenléte, a hazai animációsfilm-készítés feltételei, a magyar és az európai támogatási rendszerek, a megjelenés felületei, fórumai, az animációs oktatás, a személyes pályakép és az animáció lehetséges jövője. Óhatatlan, hogy a válaszadók között akadnak bőbeszédűbbek (a leghosszabb interjú 22 oldalas), míg mások valamelyest szófukarabbak (a rövidebb beszélgetések 8 oldalasak); néhányan szívesen anekdotáznak, mások tárgyilagosabbak. A két szerkesztő és Vincze Zsuzsanna hasznos összegző írást mellékelt a kötet végére, amely a legfontosabb pontokat gyűjti csokorba, nemcsak a hasonló véleményeket, de az olykor ellentétes meglátásokat is egymás mellé helyezve. (Sajnálatos módon ebből kimaradtak az animáció és a filmkritika viszonyát pedzegető passzusok, pedig Bánóczki, M. Tóth és Orosz szavaira érdemes lett volna visszautalni, s Glaser részletesen fölidézett negatív tapasztalata mellett sem érdemes elmenni.) Visszatérő megállapítás, csak az egyik legfontosabbat kiemelve (például Bánóczki, Bucsi, Kreif, Mikulás és Varsányi szavai nyomán), hogy bizonyos animációs szakemberekből hiány mutatkozik – mindenekelőtt animátorokból (mozdulattervezőkből). A hazai animációs film ünnepelt sikerszériája mögött sok a megoldatlan kérdés és probléma – a kötet nemcsak ezek megnevezéséhez, de az orvoslásukra tett javaslatok megfogalmazásához is kitűnő kiindulópont lehet.

MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2019.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14276