KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Kik is azok a feministák?

Kránicz Bence

Ha ismeretterjesztő művekről hallunk, ritkán pezsdül meg a vérünk a ránk váró izgalmaktól, pedig az ismeretterjesztésnek is vannak nagyon népszerű és kreatív formái. Amíg a mozgóképben a minél realisztikusabb látványvilág és aprólékosabb megfigyelés felé mozdult a műfaj – legyen szó David Attenborough világsikerű sorozatairól vagy a nap 24 órájában élőben nézhető gólyafészkekről –, addig a képregényben mintha a játékos stilizáció szolgálná hívebben az ismeretközlés nemes feladatát. Magyarországon két egészen kiváló, persze más-más jellegű ismeretterjesztő képregénysorozat jelent meg az elmúlt tíz évben. Scott McCloud két esztétikai műve (A képregény felfedezése és folytatása) a művészeti ág elméletét foglalta rendszerbe, Larry Gonick Képregényes világtörténete pedig pont azt vállalja, amit a címe ígér. Mindkét képregényben megjelenik és főhőssé válik a rajzolt szerző-narrátor, emiatt hagyományosabb elbeszélést olvasunk, az ismeretterjesztés mellett a történetmesélés igénye is határozottabb.

A most megjelent Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története összeszokott norvég szerzőpáros munkája, akik részben más közönséghez szólnak, mint McCloud vagy Gonick. Nem is az a lényeg, hogy nyíltan a nőket szólítják meg – fiú olvasók ugyanúgy rengeteget tanulhatnak, és tanuljanak is a könyvből –, a döntő különbséget inkább a megcélzott korosztály jelenti. A Nagyszerű nők könnyen követhető, világos, tiszta kompozíciókból építkező képregény, ami a bonyolult összefüggések helyett nagyon egyszerű ok-okozati rendszerbe és időrendbe foglalja a feminizmus történetét és a feministák céljait. Vagyis egyértelműen gyerekeknek szól, nagyjából tízévesek kezébe már bátran adható. Jordahl figurái viccesek, karikatúraszerűek, egy-egy oldalon poénra kifuttatott képsorok szakítják meg a nagy időugrásokkal haladó, néhány kiválasztott nő történetére koncentráló, didaktikus történeti gyorstalpalót. A fejezetenként más-más kísérőszínt használó képeket gyerekként könnyű lehet megszeretni, számos apró részlet fedezhető fel a nagy, tágas paneleken. Felnőtt és pláne tájékozottabb olvasóknak a Nagyszerű nők könnyen unalmassá válhat, de úgy képzelem, ezt a képregényt a gyerekekkel közösen érdemes elolvasni, majd újra és újra átlapozni.

Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története. Színes, keményfedeles, 120 oldal. Kiadó: Cser.

 

Színek és évek

„Drága Karen! Neked írok, bár tudom, hogy nem vagy már köztünk. De azt remélem, a múlt felidézése segít eligazodnom a mában.” Matt Murdock ír így halott szerelmének, Karen Page-nek a Fenegyerek – Sárga második fejezetében. A levél felütése az alkotók, Jeph Loeb és Tim Sale stratégiájáról is árulkodik: a szuperhős korai éveinek újraírásával a történet mélyére ásnak, a mítosz alapmotívumait kutatják. Magyarul szinte egyszerre jelent meg a Fenegyerek-kötetük és a rögtön utána készült Pókember – Kék (Hulk- és Amerika Kapitány-variációjuk fordítása egyelőre várat magára).

A Sárga és a Kék egyaránt a szuperhősműfaj remekművei. A múltidéző, nosztalgikus-keserédes alaphangolású történetek finom érzékenysége és a megszőtt motívumhálónak a karakterismeretből adódó gazdagsága a Fenegyerekkel, illetve Pókemberrel épp csak ismerkedőknek és az olvasott rajongóknak is sokat jelenthet. Loeb mindkét történetet a főhős gyengesége felől indítja: Fenegyerek, a „félelem nélküli ember” más érzéseihez is nehezen fér hozzá, míg Pókembert az eltúlzott, léleknyúzó felelősségtudat betegíti. A pszichológiai olvasat nem valamiféle túlkomplikált, elméleti keretben bontakozik ki, hanem gondosan felépített, sokszálú, de semmiképpen sem monumentális kalandnarratívákban. A teljes képregényt viszonylag ritkán publikáló Tim Sale rajzain az árnyékokból, homogén foltokból emelkednek ki a karakterek, mintha csak ködös emlékeinkben kutakodnánk, és egyszer csak bevillannának az éles részletek. Az erős és kiérlelt koncepciónak köszönhető, hogy ezek a közel húszéves képregények ma is frissnek hatnak – alighanem kortárs klasszikusokként érdemes számon tartanunk őket.

Jeph Loeb – Tim Sale: Fenegyerek – Sárga. Színes, keményfedeles, 176 oldal. Kiadó: Fumax.

Jeph Loeb – Tim Sale: Nagy Marvel Képregénygyűjtemény: Pókember – Kék. Színes, keményfedeles, 168 oldal. Kiadó: Hachette.

 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14125