KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Roger Waters: A fal

Soós Tamás Dénes

Roger Waters: The Wall – angol, 2014. Rendezte: Roger Waters és Sean Evans. Szereplők: Roger Waters, Dave Kilminster, Snowy White. Forgalmazó: Bontonfilm. 132 perc.

 

Több mint harminc évbe telt, de A fal, ez az ironikus, játékos, szürreális mű végül az emlékezés filmje lett. Roger Waters a Pink Floyd ‘79-es konceptlemezére még az elidegenedés rockzenéjét írta meg, egy szorongó rocksztár történetét, aki apahiánya, anyakomplexusa, és a sztárélet üres hedonizmusa elől menekülve húz falat maga és a külvilág közé. Gerald Scarfe még jó érzékkel ezt a szürreális őrületet hangsúlyozta Alan Parker ‘82-es mozifilmjének animációs betéteiben, hogy aztán pár évvel később a stadionturnékon a közönségétől és zenésztársaitól is eltávolodó Waters kétségei átadják helyüket a politikus Waters kinyilatkoztatásainak. 1990-ben sokatmondó gesztusként, a berlini fal egykori helyén adta elő élete főművét, a 2010 és 2013 között zajló nosztalgiaturnén pedig a színpadon felépített és kivetítőként használt falra festett hangzatos háború-, kapitalizmus- és establishmentellenes szlogeneket. („Anya, megbízhatok a kormányban? Kurvára nem.”) A fal személyes vonatkozásaihoz csak a turnét megörökítő koncertfilmben tért vissza, amiben a nagyapja és édesapja sírját felkereső Roger Waters álmokkal és beszélgetésekkel tűzdelt road movie-ja szakítja meg az ízléses kameramunkával felvett, minden szempontból grandiózus koncertet. Miközben a koncertfilm az egyik leglátványosabb és legkorszerűbb hangtechnikával levezényelt rockelőadásnak állít méltó emléket, addig Waters melankolikus útifilmje a felmenők, a hősök, a lázadók előtt tiszteleg, és a Wallt megíró huszonéves zenész érzelmi traumáit helyezi kontextusba. Mindez szép, jó és látványos – épp csak az irónia hiányzik belőle. Egy apró kikacsintás Waters részéről, amely jelzi, hogy ő is tudja: ez a megakoncert pont az a megakoncert, melynek szatíráját ‘79-ben papírra vetette.

Extrák: Kegyeletadás: Roger Waters ellátogat egy háborús hős sírjához. Az idő fotózása: a koncert előkészületeinek és lefilmezésének pár percesre gyorsított változata. Az igazi cinefil extra viszont a road movie-ban látható, amikor a magyar származású brit rendező, Peter Medak (A felső tízezer) elmeséli, hogyan menekült el a nyilasok elől ‘44-ben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12868