KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/november
ESTERHÁZY PÉTER
• Forgách András: Házymozi Esterházy-adaptációk
• Molnár György: Péter filmje Esterházyra emlékezve
BÓDY GÁBOR
• Hegyi Zoltán: A kozmosz gerillája Bódy Gábor (70)
• Lichter Péter: Tengerentúli hullámhosszon Bódy experimentalizmusa
• Czirják Pál: Második tekintet Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép…
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Felvállaltam a közvetítő szerepét” Beszélgetés Varga Ágotával
• Bilsiczky Balázs: „A létezés is többszólamú” Beszélgetés Sopsits Árpáddal
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Nincs holnap A film noir műfaji családfája – 3. rész
• Roboz Gábor: Minden fekete A noir-címke
• Varró Attila: Kettős árnyék Noir és szerzőiség
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szemet szemért Velence
• Baski Sándor: Beilleszkedési zavarok CineFest – Miskolc 2016
• Horeczky Krisztina: A mi nagy hasznunkra BIDF
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Burton, ha diktál Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia
• Varga Zoltán: Sólyomszárnyak suhanása Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
KRITIKA
• Kránicz Bence: Orvosság kizsákmányolás ellen Az ismeretlen lány
• Forgács Nóra Kinga: Rémségek kicsiny öble A sors kegyeltjei… meg a többiek
• Kovács Gellért: Nyelvében él Érkezés
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nem felejthető Memo
MOZI
• Alföldi Nóra: Állva maradni
• Ruprech Dániel: Az eljövendő napok
• Kránicz Bence: Érettségi
• Nagy V. Gergő: Halál Szarajevóban
• Vajda Judit: Úri viszonyok
• Barkóczi Janka: Az utolsó tangónk
• Soós Tamás Dénes: Tökös ötös
• Sándor Anna: Kubo és a varázshúrok
• Sepsi László: Kiéhezettek
• Huber Zoltán: Mélytengeri pokol
• Kovács Kata: Pizsamaparti
• Andorka György: Inferno
• Csiger Ádám: Lángelmék
• Varró Attila: Lány a vonaton
DVD
• Kránicz Bence: Egymásra nézve
• Géczi Zoltán: Rőtszakállú/Dodeskaden
• Kovács Patrik: A szakasz
• Gelencsér Gábor: Eldorádó
• Pápai Zsolt: A Sierra Madre kincse
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Webről nyomtatásba

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Anna ezer napja

Pápai Zsolt

Anne of the Thousand Days – brit, 1969. Rendezte: Charles Jarrott. Szereplők: Richard Burton, Geneviève Bujold, Irene Papas. Forgalmazó: Select’86 Kft. 139 perc.

 

A sokat hivatkozott és hamar klasszikussá emelt – jóllehet mára kissé megkopott – Zinnemann-mozi, az Egy ember az örökkévalóságnak mellett készült egy kevéssé ismert film is a hatvanas években, amelyet VIII. Henrik viselt dolgai, illetve az azok nyomán gerjedt események ihlettek. Az Anna ezer napja ugyanúgy a király és Boleyn Anna tragikus véget ért frigyének az apropóján készült, mint Zinnemann munkája, de az események más aspektusait emeli ki.

A két film egymás színe és fonákja, pedig a maga módján mindkettő a kulisszák mögé lesett be: Zinnemann a tudós férfiú, Morus Tamás lelki tusakodása örvén az elvek és kötelességek közötti ellentmondásokat vizsgálta, Charles Jarrott viszont kosztümös melodrámát forgatott, amelyben az érzelmeké – no meg a hatalom- és kéjvágyé – a főszerep. Az Anna ezer napja az azonos című sikeres színművön alapul, és ez némely hibájának és erényének egyaránt forrása. A televízióból érkezett Jarrott biztosra megy, és nem szakad el a történet színházi alapjaitól (a belsők nagy száma, a kevés dinamikus plán legalábbis erre utal), mindazonáltal az alapműből egy az egyben átemelt szentenciózus mondatok sokat dobnak a filmen.

Az Anna ezer napja kimondottan fordulatos, sokszor feszült mozi, ám az alkotók annyira beleszerettek az általuk újraálmodott XVI. századba, hogy csak nehezen tudtak elszakadni tőle, és ez – alkalmasint ritmusproblémákat is teremtve – jelentősen megnyújtotta a játékidőt. Persze ennek is megvan az előnye, a bemutatott világ képe így teljesebb. Jarrott pazar tablót fest, filmjének díszletvilága és kosztümkölteményei lehengerlőek.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9870