KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/november
ESTERHÁZY PÉTER
• Forgách András: Házymozi Esterházy-adaptációk
• Molnár György: Péter filmje Esterházyra emlékezve
BÓDY GÁBOR
• Hegyi Zoltán: A kozmosz gerillája Bódy Gábor (70)
• Lichter Péter: Tengerentúli hullámhosszon Bódy experimentalizmusa
• Czirják Pál: Második tekintet Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép…
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Felvállaltam a közvetítő szerepét” Beszélgetés Varga Ágotával
• Bilsiczky Balázs: „A létezés is többszólamú” Beszélgetés Sopsits Árpáddal
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Nincs holnap A film noir műfaji családfája – 3. rész
• Roboz Gábor: Minden fekete A noir-címke
• Varró Attila: Kettős árnyék Noir és szerzőiség
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szemet szemért Velence
• Baski Sándor: Beilleszkedési zavarok CineFest – Miskolc 2016
• Horeczky Krisztina: A mi nagy hasznunkra BIDF
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Burton, ha diktál Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia
• Varga Zoltán: Sólyomszárnyak suhanása Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
KRITIKA
• Kránicz Bence: Orvosság kizsákmányolás ellen Az ismeretlen lány
• Forgács Nóra Kinga: Rémségek kicsiny öble A sors kegyeltjei… meg a többiek
• Kovács Gellért: Nyelvében él Érkezés
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nem felejthető Memo
MOZI
• Alföldi Nóra: Állva maradni
• Ruprech Dániel: Az eljövendő napok
• Kránicz Bence: Érettségi
• Nagy V. Gergő: Halál Szarajevóban
• Vajda Judit: Úri viszonyok
• Barkóczi Janka: Az utolsó tangónk
• Soós Tamás Dénes: Tökös ötös
• Sándor Anna: Kubo és a varázshúrok
• Sepsi László: Kiéhezettek
• Huber Zoltán: Mélytengeri pokol
• Kovács Kata: Pizsamaparti
• Andorka György: Inferno
• Csiger Ádám: Lángelmék
• Varró Attila: Lány a vonaton
DVD
• Kránicz Bence: Egymásra nézve
• Géczi Zoltán: Rőtszakállú/Dodeskaden
• Kovács Patrik: A szakasz
• Gelencsér Gábor: Eldorádó
• Pápai Zsolt: A Sierra Madre kincse
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Webről nyomtatásba

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Talán egy másik életben

Baski Sándor

Kolozsi László

Vielleicht in einem anderen Leben – német-magyar, 2011. Rendezte: Elizabeth Scharang. Írta: Peter Turrini és Silke Hassler. Kép: jean-Claude Larrieu. Szereplők: Ursula Strauss (Traudl Fasching), Johannes Krisch (Johann Fasching), Tóth Orsolya (Breuer Zsuzsa), , Dobos Ildikó (Hannah Kőnig), Végh Péter (Lou Gandolf). Gyártó: Epo-Film / Film-Line Produktion / Mythberg. Forgalmazó: Vertigo. Feliratos. 90 perc.

A Mohácsi testvérpár Egyszer élünk címû tragikomédiájának hõsei egy pajtában próbálják Kacsóh Pongrác János vitézét. A lelkes amatõr társulatra egyszer csak lecsap a történelem, mindenkit elvisznek az oroszok Szibériába, ahol is a kultúráért rajongó orosz táborparancsnok akarja látni az odakerült magyarok elõadását. A második szín szürreális forgatagában már élõk és holtak együttjátszanak. A Mohácsi-színmû azért is oly sikeres, mert a felfoghatatlant, a túlélhetetlen iróniával, szarkazmussal mutatja meg.

A hasonló helyzetet bemutató osztrák-magyar-német Talán egy másik életben a háború utolsó napjaiban játszódik Ausztriában: az elcsigázott transzport tagjait Mauthausenbe viszik. Útjukat egy kis osztrák faluban szakítják meg, a sárga csillagos csapatot Stefan úr pajtájába zárják el. A kiéhezettek rávetik magukat Stefan gazda jólelkû asszonyának kegyelmére. Azzal lép elõ egy magyar áldozat – az Opera jeles tenorja volt – hogy hálából bemutatnák a gazdaasszonynak a Bécsi vért Johann Strausstól. Elõkerül a zongora is, a keringõkirály dallamai töltik meg a pajtát. Stefan gazda is felenged. A falubéliek nemtetszésüket közben fegyverpuffogtatással fejezik ki.

Elisabeth Scharang rendezõnõtõl mi sem állt távolabb, mint az irónia, a szarkazmus: kínosan törekszik a hatásra, az elérzékenyítésre. Mûve tehát legalább olyan menthetetlen, mint a halálba menetelõ csoport. A holokauszt filmek nem viselik el a hitelesség deficitjét, ha egyetlen apró mozdulat láttán azt érezni, hogy ez így nem történhetett meg, a film süllyedni kezd, és vagy a szentimentalizmus mocsarában vész oda vagy az érdektelenség lesz a veszte. A csupa jó zsidót menekítõ bárka történetén az elsõ lyukat a kenyérért hadakozás epizódja üti: aki volt már nagyon éhes, tudhatja, hogy felnézni sem lehet a zsákmányról, a habzsolást nincs, aki megállítsa. Elisabeth Scharang filmje egyszerûen: hazug.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10780