KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/november
ESTERHÁZY PÉTER
• Forgách András: Házymozi Esterházy-adaptációk
• Molnár György: Péter filmje Esterházyra emlékezve
BÓDY GÁBOR
• Hegyi Zoltán: A kozmosz gerillája Bódy Gábor (70)
• Lichter Péter: Tengerentúli hullámhosszon Bódy experimentalizmusa
• Czirják Pál: Második tekintet Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép…
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Felvállaltam a közvetítő szerepét” Beszélgetés Varga Ágotával
• Bilsiczky Balázs: „A létezés is többszólamú” Beszélgetés Sopsits Árpáddal
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Nincs holnap A film noir műfaji családfája – 3. rész
• Roboz Gábor: Minden fekete A noir-címke
• Varró Attila: Kettős árnyék Noir és szerzőiség
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szemet szemért Velence
• Baski Sándor: Beilleszkedési zavarok CineFest – Miskolc 2016
• Horeczky Krisztina: A mi nagy hasznunkra BIDF
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Burton, ha diktál Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia
• Varga Zoltán: Sólyomszárnyak suhanása Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
KRITIKA
• Kránicz Bence: Orvosság kizsákmányolás ellen Az ismeretlen lány
• Forgács Nóra Kinga: Rémségek kicsiny öble A sors kegyeltjei… meg a többiek
• Kovács Gellért: Nyelvében él Érkezés
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nem felejthető Memo
MOZI
• Alföldi Nóra: Állva maradni
• Ruprech Dániel: Az eljövendő napok
• Kránicz Bence: Érettségi
• Nagy V. Gergő: Halál Szarajevóban
• Vajda Judit: Úri viszonyok
• Barkóczi Janka: Az utolsó tangónk
• Soós Tamás Dénes: Tökös ötös
• Sándor Anna: Kubo és a varázshúrok
• Sepsi László: Kiéhezettek
• Huber Zoltán: Mélytengeri pokol
• Kovács Kata: Pizsamaparti
• Andorka György: Inferno
• Csiger Ádám: Lángelmék
• Varró Attila: Lány a vonaton
DVD
• Kránicz Bence: Egymásra nézve
• Géczi Zoltán: Rőtszakállú/Dodeskaden
• Kovács Patrik: A szakasz
• Gelencsér Gábor: Eldorádó
• Pápai Zsolt: A Sierra Madre kincse
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Webről nyomtatásba

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Narnia krónikái: A Hajnalvándor útja

Szabó Noémi

The Chronicles of Narnia: The Voyage of the Dawn Treader­ – brit, 2010. Rendezte: Michael Apted. Írta: C.S. Lewis regényéből Christopher Markus, Stephen McFeely, Michael Petroni. Kép: Dante Spinotti. Zene: David Arnold. Szereplők: Ben Barnes (Caspian király), Skandar Keynes (Edmund), Georgie Henley (Pevensie), Will Poulter (Eustace). Gyártó: Twentieth Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 113 perc.

Gyakorlatilag a Harry Potter és a Halál Ereklyéi – I. rész-szel egy időben került mozikba a harmadik Narnia-film, van tehát választási lehetőség a karácsonytájt szórakozni induló családok számára. Igaz, míg a Harry Potter-széria valóban kinőtte már a tizenkét évesek talárját, a Narnia-sorozat epizódról epizódra igyekszik visszafiatalodni, így nem öregszik együtt a rajongókkal, hanem minden alkalommal újakat toboroz.

Mindkét stratégiának megvannak az előnyei és hátulütői: a Narnia-franchise újra és újra kénytelen friss közönséget hódítani, de a mindenkori gyerekeknek mindig izgalmas lehet, és a menetközben felnőtt rajongók nosztalgiából szívesen viszik el porontyaikat a majdan aktuális részre; ezzel szemben a Harry Potter-epizódok között fel sem tűnik egy-két gyengébb fejezet, hiszen egy stabil bázis mindenképpen megnézi az aktuális darabot, mindaddig, amíg Harry története véget nem ér, és az aranytojást tojó tyúk végleg ki nem merül. Sajnos a Narnia ezzel együtt az örök második; a történetvezetés esetlensége, a durván felskiccelt karakterek, a humor hiánya és a helyenként kifejezetten gagyi látványvilág a világ pereméhez tartó kalandos tengeri utazásról mesélő harmadik részben is változatlanul középszerűvé és sekélyessé teszi a végeredményt.

A bebetonozott korhatár stratégiája a főszereplő színészek sorsát is megpecsételi, hiszen hőseink is csak addig léphetnek Narnia területére, amíg még szükségük van a biblikus játszótérre, hogy felnőttként már a megfelelő vallási ikonnal felszerelkezve tudjanak a gonosz útjába állni. Ennek megfelelően a Narnia pixelvilágából kinőtt szereplők kénytelenek betanítani az utánpótlást, majd könnyes búcsút venni Aslantól (valamint a szó szoros és átvitt értelmében is tenyérbe mászó Cin lovagtól), és visszabújni az ismeretlenségbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10486