KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzusok 1956 utóélete
• Gervai András: Új (jég)korszak hajnala Megtorlás a filmszakmában
• Murai András: Történelem-puzzle Archív és fiktív
• Kelecsényi László: „Egy kis cigaretta, valódi finom” Herskó János: Párbeszéd
KULTÚRÁK ÉS HATÁROK
• Pintér Judit: Két világ között Gianfranco Rosi: Tűz a tengeren
• Schreiber András: Vendégmunkások mozija Török-német 2.0
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 2. rész
• Varró Attila: Kényszerbehatolás Inváziós horror
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Temetési csokrok A film noir műfaji családfája – 2. rész
JIRI MENZEL
• Harmat György: Mesés férfiak, nők a hőskorból Menzel mozija
MOZI VS. DIGITÁLIA
• Földényi F. László: Mozitemető Filmszínháztól okostelefonig
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Közeledik valami véres John Carpenter filmzenéi
KÖNYV
• Varga Balázs: Tünetek és diagnózisok Győri Zsolt: Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Hajrá Hitler! Timur Vermes: Nézd ki van itt
• Kovács Bálint: A szívünk mélyén megbúvó nácizmus David Wnendt: Nézd, ki van itt
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Tévedés áldozata Aznap éjjel
• Pernecker Dávid: Elvarázsol a múlt Stranger Things
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Belsőfilm Ernelláék Farkaséknál
• Varga Zoltán: Panelsikoly Balkon
• Tüske Zsuzsanna: Hamlet, az életrevaló Jutalomjáték
• Baski Sándor: Játszani is engedd Toni Erdmann
MOZI
• Baski Sándor: Mérges Buddha
• Nagy V. Gergő: 24 hét
• Kovács Kata: Határtalan szerelem
• Varró Attila: Bridget Jones babát vár
• Sepsi László: Mestergyilkos: Feltámadás
• Benke Attila: Sully – Csoda a Hudson folyón
• Csiger Ádám: Titkok és vallomások
• Huber Zoltán: Az utolsó király
• Varga Zoltán: Kilenc élet
• Kránicz Bence: Virsliparti
DVD
• Lakatos Gabriella: Halálos tavasz
• Varga Zoltán: Vili, a veréb
• Soós Tamás Dénes: Mr. Holmes
• Benke Attila: A boszorkány
• Kránicz Bence: Batman: Gyilkos tréfa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Robin Williams

A nevető bohóc szomorúsága

Orosdy Dániel

A nagy komikus portréja kritikák, esszék mozaikjaiból bontakozik ki.

Szomorú apropó egy életrajzi könyvhöz a „tárgy” korai, ráadásul önkezű halála. Magyarországot is megrázta ez év augusztusában a tragikus hír: Robin Williams, mindössze 63 évesen, véget vetett az életének. A szomorúság mellett persze az értetlenség volt a legerősebb: miért? Gazdag, elismert és sikeres filmsztár, tömegek kedvence miért dobja el magától az életet? A pontos és igaz válasz – mániás depresszióban szenvedett – egyben meglehetősen semmitmondó is, miközben egyáltalán nem kizárt, hogy mi, kívülállók némi segítséggel közelebb kerüljünk a rejtélyhez. A jó életrajzi könyv megadja ezt a segítséget, és a Duna Könyvklub Robin Williams című kiadványa – szerencsére – jó életrajzi könyv.

És ennek megfelelően nem követi el azt a hibát, hogy csak és kizárólag a megrázó véggel foglalkozzon, mindent a halállal kapcsolva össze (különösen nagy hiba lenne ez olyasvalaki esetében, akit elsősorban a humora, méghozzá oldott és energikus humora tett híressé). Gálvölgyi János bevezetője a Zoli bohócról szóló híres anekdotával felhívja rá a figyelmet, hogy a nagy nevettetők többnyire nem a boldog emberek közül kerülnek ki, amit a kötet anélkül támaszt alá, hogy külön és rendszeresen hangsúlyozná. Williams nem szegény családba született és hamar utolérte a közönségsiker, tehát elvileg minden adott volt számára, ami a folyamatos boldogsághoz kell. Akkor miért? – tehetjük fel megint a kérdést.

Például mert elfoglalt szülők magányos gyereke volt, aki éppen azért alakította ki sajátos stílusát, hogy magára vonja mások, elsősorban szerettei figyelmét. Mint a könyvből kiderül, közeli ismerői szerint a percenként kb. 12 karaktert alakító-parodizáló művész csak nagyon ritkán mutatta meg valódi önmagát, méghozzá pont azokban a szerepekben, amelyek a legtávolabb állnak a „harsány bohóc” figurájától, például az Ébredések orvosaként. És ezzel már érintettük azt a csapdát is, amelyet a kötet ügyesen elkerül, vagyis hogy csak filmsztárként, méghozzá géppuskanyelvű komikusként tekintsen Williams-re. A felső tízezerhez tartozó felmenőkről és a gazdag gyerekkorról még egy rossz életrajz is beszámolna (kellő drámaisággal hangsúlyozva az öngyilkosság ellenpontját), de valószínűleg nem terjesztené ki a vizsgálatot a mozis karrieren és szerelmi életen túlra.

Márpedig Robin Williams több volt színésznél és hűtlen férjnél, amit a sokfelé koncentráló témaválasztás (jótékonykodás, stand-up, függőségek, tévé stb.) mellett a könyv különleges szerkezete is hangsúlyoz: az egyes szerzők nem mindig egy-egy korszakot vagy „filmcsokrot” dolgoznak fel, néha csak egy-egy terület alakulását vizsgálják (például az Újra itthon című fejezet Williams magánéletével foglalkozik a halálát megelőző évekből). Ennyi író közreműködése mellett gondot okozhatnának a stílustörések, de Géczi Zoltán szerkesztő megoldotta ezt a problémát is, nincs olyan érzésünk, mintha minden fejezettel új könyvbe kezdenénk.

Egy kisebb – összességében jelentéktelen – probléma azért származott a többszerzős módszerből: egyes információk, történetek különböző fejezetekben is előkerülnek. Igaz, az efféle ismétlődés sem feltétlenül okoz fennakadást, ha nincs eltérés az adatok közt (talán egy ilyen eset akad összesen), és ha abból indulunk ki, hogy az olvasó nem okvetlenül lineárisan haladva akarja megismerni Williams életét, hanem szívesebben olvassa egyéni érdeklődése szerint a fejezeteket (vagyis tulajdonképpen önálló esszéket).

Robin Williams a látszólagos nyíltság és közvetlenség ellenére is titokzatos figura volt, akiről hagyományos megközelítéssel csak lózungokkal teli életrajzot lehetne írni. A Duna Könyvklub kiadványa ugyan nem mentes a kisebb hibáktól (például Sarah Michelle Gellar vezetékneve következetes „Gellars”, egy-két hivatkozott műnek létezik hivatalos magyar címe is), de az érdemei bőven kárpótolnak ezekért. Olvasmányos, alapos, informatív, ám bőbeszédűséget kerülő könyv gazdag képanyaggal. A mindig többre vágyó mozistákban maradhat némi hiányérzet (Williams korai főszerepei több figyelmet érdemeltek volna, első mozis munkája említés szintjén sem kerül szóba), csakhogy ezúttal nem ők a fő célközönség, és még ők sem maradnak le semmi igazán lényegesről. A Robin Williamsből megrögzött filmrajongó és laikus egyaránt minden fontosat megtudhat Amerika Zoli bohócáról, és még arról is fogalmat alkothat, mi késztette arra, hogy megölje magát. Nagy titok persze nincs, csak összbenyomást alkotó értékes részletek. „Miért?” Mert depressziós volt, rendszeresen az üresség mindent elnyomó érzésével küzdött, ahogy sok más kiemelkedő tehetség is. Nem olyan ritka dolog ez, levertség és kreativitás gyakran járnak kéz a kézben – sajnos.

 

Duna Könyvklub, 2014.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 50-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12058