KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzusok 1956 utóélete
• Gervai András: Új (jég)korszak hajnala Megtorlás a filmszakmában
• Murai András: Történelem-puzzle Archív és fiktív
• Kelecsényi László: „Egy kis cigaretta, valódi finom” Herskó János: Párbeszéd
KULTÚRÁK ÉS HATÁROK
• Pintér Judit: Két világ között Gianfranco Rosi: Tűz a tengeren
• Schreiber András: Vendégmunkások mozija Török-német 2.0
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 2. rész
• Varró Attila: Kényszerbehatolás Inváziós horror
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Temetési csokrok A film noir műfaji családfája – 2. rész
JIRI MENZEL
• Harmat György: Mesés férfiak, nők a hőskorból Menzel mozija
MOZI VS. DIGITÁLIA
• Földényi F. László: Mozitemető Filmszínháztól okostelefonig
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Közeledik valami véres John Carpenter filmzenéi
KÖNYV
• Varga Balázs: Tünetek és diagnózisok Győri Zsolt: Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Hajrá Hitler! Timur Vermes: Nézd ki van itt
• Kovács Bálint: A szívünk mélyén megbúvó nácizmus David Wnendt: Nézd, ki van itt
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Tévedés áldozata Aznap éjjel
• Pernecker Dávid: Elvarázsol a múlt Stranger Things
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Belsőfilm Ernelláék Farkaséknál
• Varga Zoltán: Panelsikoly Balkon
• Tüske Zsuzsanna: Hamlet, az életrevaló Jutalomjáték
• Baski Sándor: Játszani is engedd Toni Erdmann
MOZI
• Baski Sándor: Mérges Buddha
• Nagy V. Gergő: 24 hét
• Kovács Kata: Határtalan szerelem
• Varró Attila: Bridget Jones babát vár
• Sepsi László: Mestergyilkos: Feltámadás
• Benke Attila: Sully – Csoda a Hudson folyón
• Csiger Ádám: Titkok és vallomások
• Huber Zoltán: Az utolsó király
• Varga Zoltán: Kilenc élet
• Kránicz Bence: Virsliparti
DVD
• Lakatos Gabriella: Halálos tavasz
• Varga Zoltán: Vili, a veréb
• Soós Tamás Dénes: Mr. Holmes
• Benke Attila: A boszorkány
• Kránicz Bence: Batman: Gyilkos tréfa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Francia hétvége

Horváth Eszter

Le Skylab­ – francia, 2011. Rendezte és írta: Julie Delpy. Kép: Lubomir Bakchev. Szereplők: Lou Avarez (Albertine), Julie Delpy (Anna), Eric Elmosnino (Jean), Aure Atika (Tante). Gyártó: Canal+ / Mars Films. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 113 perc. 

1979 nyara, Bretagne. A nyugati jóléti demokrácia egy békés szeglete, ahol van értelme aktuálpolitikai értelemben vett jobb- és baloldalról vitatkozni, vagy épp arról, ki, mit látott a cannes-i filmfesztiválon, és hogy az amerikai Skylab űrállomás valóban a breton partokon fog-e becsapódni. Mégis az az érzésünk, hogy pontosan ismerjük a helyzetet és a szereplőket, hiszen a film motorja, a hetvenes évek vége iránt érzett nosztalgia akkor is erősen él a nézőben, ha ezeket az éveket történetesen a Vasfüggönyön innen töltötte – a mostani fiatalabb generáció pedig a retro tárgyi kultúra újrafelfedezésén keresztül éli át ezt a nosztalgiát. A Francia hétvége lényegét tekintve akár a Balaton-parton is lehetnénk: nagynénik, nagybácsik és unokatestvérek kavalkádja, forog a nyárs, folyik a bor (pálinka helyett, igaz, pastis), a plázson pedig mindenki arra kíváncsi, mi van a fürdőruha alatt.

Julie Delpy ötödik rendezése közel áll hozzá, hogy sablonos, a konfliktusokat elsimító, franciás könnyedségű családi vígdráma legyen. Jöhetnek záporok (jönnek is, mintegy megrendelésre, hogy a családtagoknak viccesen jajveszékelve kelljen a házba menekülniük), de a felhők mögül mindig kisüt a nap. A film azonban az érzékeny karakterválasztásnak köszönhetően elkerüli, hogy csupán emlékkönyv-bölcsességek recitálása legyen, s ez többszörösen igaz a gyerekszínészek játékára. Delpy is leginkább akkor mozog otthonosan, mikor a gyerekek történetszálát rendezi: szexuális érésük ábrázolása meglepően hiteles. A tizenegy éves Albertine szemszögéből látjuk a nagycsaládi hétvégét, amelynek során a lány felfedezi a felnőtté válás örömeit és kínjait. A Barbie babákkal imitált, majd unokatestvérével megkapó bájjal újrajátszott ágyjelenet, az első lassúzás a tinidiszkóban, az első szerelmi csalódás mind egy-egy madeleine: saját gyermekkorunkat idézi föl.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11103