KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/szeptember
KIAROSTAMI
• Vincze Teréz: Az elrejtve megmutatás művészete Abbas Kiarostami (1940-2016)
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Témák és variációk Jancsó korszakai
• Szalkai Réka: „Lendületből akartuk megcsinálni” Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Soós Tamás Dénes: „Egyszer csak megérti, min is nevetett” Beszélgetés Gigor Attilával
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Az abszurd hős születése A film noir műfaji családfája – 1. rész
ÚJ-HOLLYWOOD
• Varga Zoltán: Egyetlen lövés Michael Cimino vadászai
• Benke Attila: Neonfény és sikermítosz Az újraálmodott amerikai álom
• Varró Attila: A rendszerváltás képei Videó-forradalom és fantasztikum
VILÁGŰRFILMEK
• Andorka György: Végtelenre nyíló falak Star Trek-széria
• Lichter Péter: Etűdök szupernovára Az avantgárd film és a sci-fi
• Sepsi László: Csoda a sztyeppén Pavel Parkhomenko: Gagarin
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Hazai pályán Karlovy Vary
• Nagy V. Gergő: Ezek a fújtató fiúk Sehenswert/Szemrevaló
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Szerzőóriás Roald Dahl: Szofi és a HABÓ
• Kránicz Bence: Az álmok mérnöke Steven Spielberg: A barátságos óriás
KRITIKA
• Jankovics Márton: Cirkuszt a népnek Ben-Hur
• Varró Attila: Ki az erdőméhből Elliott, a sárkány
• Teszár Dávid: Szent a palacsintázóban A remény receptje
MOZI
• Vincze Teréz: Florence – A tökéletlen hang
• Vajda Judit: Amikor kialszik a fény
• Huber Zoltán: Jason Bourne
• Soós Tamás: Ütközés
• Baski Sándor: Szexkemping
• Forgács Nóra Judit: Mondd ki, hogy uborka
• Kovács Kata: Rossz anyák
• Kránicz Bence: Suicide Squad – Öngyilkos osztag
• Varró Attila: Haverok fegyverben
• Simor Eszter: Idegpálya
DVD
• Soós Tamás Dénes: Varga Ágota dokumentumfilmjei
• Gelencsér Gábor: Te, rongyos élet!...
• Soós Tamás Dénes: Roger Waters: A fal
• Pápai Zsolt: A tinilány naplója
• Benke Attila: Az élet ára
• Pápai Zsolt: Sérülés
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A békák királyt választanak

Harmat György

 

A gyerekek aligha figyelnek arra, hogy e rajzfilmsorozatban kisebb fajta Dargay-retrospektívet láthatnak, viszont többnyire élvezetüket lelhetik majd a mesékben, ahogy ez a szerző egész estés filmjeinek (Ludas Matyi, Vuk) esetében is történt. Habár a sorozat összeállítása nem a legszerencsésebb, hiszen a demokráciát rémuralomra felváltó békák története és Arany házasságtörési „víg balladája” nem feltétlenül kisgyermekeknek való mulatság, a többi darabbal ellentétben.

Dargay Attila tiszteletre méltóan ragaszkodik „mániájához”: többnyire nemes irodalmi alapanyagból szórakoztató produkciókat készít, megbízható színvonalon. Több filmjét így együtt látva kiderül, mennyire egységes rajzi világa. Erős kontúrú karakteralakjai lágy háttér előtt mozognak, stílusa kedvesen karikaturisztikus. Természetesnek vesszük, hogy krumpliorrú ember- és bumfordi állatfigurái szinte mindannyian emlékeztetnek egymásra. Vonzó Dargay humora és ötletessége. E tekintetben is számíthat munkatársaira: a Pázmán lovag egy jelenetében például tüneményes Sajdik-medvebőr lóg a falon; Sajdik Ferenc volt a film háttértervezője is. (Kettejük együttműködéséből született Dargay közkedvelt sorozata, a Csukás István történeteire épülő Pom-Pom meséi.)

A filmek dramaturgiai gyengéi, sajnos, sokat rontanak az összhatáson. A La Fontaine-mesék például kissé vontatottak, s egy idő után unalmassá válnak. A verbalitás uralkodó szerepe pedig még akkor is zavaró, ha tudjuk, hogy a kisgyerekek kedvelik az egyszerre elmondott és megmutatott mesét. Ha viszont a szöveghez képest alig van mit mutatni, mint A három nyúlban gyakorta, akkor az nemigen köti le a figyelmet. E szempontból a legbántóbb példa az egyébként invenciózusan megmintázott

Pázmán lovag. Itt aztán „minden meg van rajzolva”. Minden egyes sor. „Ujjal mutat rá a gyermek, / Ölbe sír az aprócseprő” – írja Arany. Dargay a szöveg elhangzásával egyidőben ugyanezt mutatja. Azaz mindent kétszer mond. A legmerészebb változtatás az, hogy Arany

Pázmánjával ellentétben („...egyszer-kétszer / Kiköhent az őszi ködbe”) Dargayé csak egyszer köhent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6302