KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/szeptember
KIAROSTAMI
• Vincze Teréz: Az elrejtve megmutatás művészete Abbas Kiarostami (1940-2016)
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Témák és variációk Jancsó korszakai
• Szalkai Réka: „Lendületből akartuk megcsinálni” Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Soós Tamás Dénes: „Egyszer csak megérti, min is nevetett” Beszélgetés Gigor Attilával
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Az abszurd hős születése A film noir műfaji családfája – 1. rész
ÚJ-HOLLYWOOD
• Varga Zoltán: Egyetlen lövés Michael Cimino vadászai
• Benke Attila: Neonfény és sikermítosz Az újraálmodott amerikai álom
• Varró Attila: A rendszerváltás képei Videó-forradalom és fantasztikum
VILÁGŰRFILMEK
• Andorka György: Végtelenre nyíló falak Star Trek-széria
• Lichter Péter: Etűdök szupernovára Az avantgárd film és a sci-fi
• Sepsi László: Csoda a sztyeppén Pavel Parkhomenko: Gagarin
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Hazai pályán Karlovy Vary
• Nagy V. Gergő: Ezek a fújtató fiúk Sehenswert/Szemrevaló
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Szerzőóriás Roald Dahl: Szofi és a HABÓ
• Kránicz Bence: Az álmok mérnöke Steven Spielberg: A barátságos óriás
KRITIKA
• Jankovics Márton: Cirkuszt a népnek Ben-Hur
• Varró Attila: Ki az erdőméhből Elliott, a sárkány
• Teszár Dávid: Szent a palacsintázóban A remény receptje
MOZI
• Vincze Teréz: Florence – A tökéletlen hang
• Vajda Judit: Amikor kialszik a fény
• Huber Zoltán: Jason Bourne
• Soós Tamás: Ütközés
• Baski Sándor: Szexkemping
• Forgács Nóra Judit: Mondd ki, hogy uborka
• Kovács Kata: Rossz anyák
• Kránicz Bence: Suicide Squad – Öngyilkos osztag
• Varró Attila: Haverok fegyverben
• Simor Eszter: Idegpálya
DVD
• Soós Tamás Dénes: Varga Ágota dokumentumfilmjei
• Gelencsér Gábor: Te, rongyos élet!...
• Soós Tamás Dénes: Roger Waters: A fal
• Pápai Zsolt: A tinilány naplója
• Benke Attila: Az élet ára
• Pápai Zsolt: Sérülés
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Androidok lázadása

Hirsch Tibor

Annyira egyszerű kis történet, annyi ellőtt patronnal, ősi sci-fi klisével, hogy a néző már-már azt hiszi, fontos és megfejtendő parafrázis-rejtvényt mutatnak neki. A jelentéktelenség megnemesülésének, értelmezhetőségének e sajátos esélyét az alkotók nem is hagyják kihasználatlanul: fontoskodó jelzéseket helyeznek el, zár nélküli kulcsokat, és általában, egy Nagy Végső Dekódolás mindenféle hamis ígéretét.

A világvégi űrállomásra szökött fegyenc-csoport érkezik elrabolt űrhajóval. Az állomást ketten lakják: az őrült tudós és teremtménye, az android-asszisztens. A kamaszlelkű robot-fiú beleszeret az egyik fegyencnőbe. A professzor ördögi ravaszsággal saját céljaira használja föl amúgy is reménytelen vonzalmukat: mozgósítva a szenvedély és a halál erőit – s persze a misztikus zakatolás, bugyogás szokásos sci-fi energiáit – megteremti a még tökéletesebb asszisztenst, egy csodaszép android-lányt. Megbűnhődik nagyravágyásáért: új és régi teremtménye közösen végeznek vele, s széttrancsírozottan kiderül róla, hogy maga is – robot. A diadalmas női android ezek után gondjaiba veszi a bugyuta kamasz androidot, és öntudatos robot-forradalmárokként együtt indulnak vissza a Földre. Odalent már javában érik az igazi, az egyetemes android lázadás...

A filmben itt is, ott is mítosztöredékek sejlenek föl, a néző beugratásának megannyi fontos eszközeként: Golem-kör, Pygmalion-kör, Frankenstein-kör. Beváltatlan ígéretek, hiszen a film hangulati energiakészlete még „fölfűtésükhöz”, működésük katalizálásához sem lenne elég, így aztán jelen is vannak, meg nem is. Ám azzal, hogy rájuk ismerünk, azonosítjuk őket, máris a blöff áldozatai vagyunk.

Klaus Kinski, a professzor szerepében, e blöff szolgálatában áll. Mint név és jelenség az idők folyamán az igényes sci-fi emblémájává vált, rá hivatkozva lehet sugallni a nézőnek, kritikusnak, hogy itt és most más mértékkel mérjen. Aaron Lipstadtnak azonban sokkal szórakoztatóbb filmet kellett volna készítenie ahhoz, hogy sznobságunkra is építhessen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/09 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6022