KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/szeptember
KIAROSTAMI
• Vincze Teréz: Az elrejtve megmutatás művészete Abbas Kiarostami (1940-2016)
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Témák és variációk Jancsó korszakai
• Szalkai Réka: „Lendületből akartuk megcsinálni” Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Soós Tamás Dénes: „Egyszer csak megérti, min is nevetett” Beszélgetés Gigor Attilával
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Az abszurd hős születése A film noir műfaji családfája – 1. rész
ÚJ-HOLLYWOOD
• Varga Zoltán: Egyetlen lövés Michael Cimino vadászai
• Benke Attila: Neonfény és sikermítosz Az újraálmodott amerikai álom
• Varró Attila: A rendszerváltás képei Videó-forradalom és fantasztikum
VILÁGŰRFILMEK
• Andorka György: Végtelenre nyíló falak Star Trek-széria
• Lichter Péter: Etűdök szupernovára Az avantgárd film és a sci-fi
• Sepsi László: Csoda a sztyeppén Pavel Parkhomenko: Gagarin
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Hazai pályán Karlovy Vary
• Nagy V. Gergő: Ezek a fújtató fiúk Sehenswert/Szemrevaló
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Szerzőóriás Roald Dahl: Szofi és a HABÓ
• Kránicz Bence: Az álmok mérnöke Steven Spielberg: A barátságos óriás
KRITIKA
• Jankovics Márton: Cirkuszt a népnek Ben-Hur
• Varró Attila: Ki az erdőméhből Elliott, a sárkány
• Teszár Dávid: Szent a palacsintázóban A remény receptje
MOZI
• Vincze Teréz: Florence – A tökéletlen hang
• Vajda Judit: Amikor kialszik a fény
• Huber Zoltán: Jason Bourne
• Soós Tamás: Ütközés
• Baski Sándor: Szexkemping
• Forgács Nóra Judit: Mondd ki, hogy uborka
• Kovács Kata: Rossz anyák
• Kránicz Bence: Suicide Squad – Öngyilkos osztag
• Varró Attila: Haverok fegyverben
• Simor Eszter: Idegpálya
DVD
• Soós Tamás Dénes: Varga Ágota dokumentumfilmjei
• Gelencsér Gábor: Te, rongyos élet!...
• Soós Tamás Dénes: Roger Waters: A fal
• Pápai Zsolt: A tinilány naplója
• Benke Attila: Az élet ára
• Pápai Zsolt: Sérülés
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hupikék törpikék

Lovas Anna

The Smurfs – amerikai, 2011. Rendezte: Raja Gosnell. Írta: J. David Stem és David N. Weiss. Kép: Phil Meheux. Zene: Hector Pereira. Szereplők: Neil Patrick Harris (Patrick), Jayma Mays (Grace), Hank Azaria (Hókuszpók), Sofía Vergara (Odile). Gyártó: Columbia Pictures / Kerner Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 103 perc.

Az Így jártam anyátokkal forgatókönyvírói büszkén kihúzhatják magukat, mert ismét bebizonyosodott, hogy egy jó színész önmagában még nem képes maradandót alkotni, csak ha a megírt karakter is megadja a lehetõséget. Az említett sorozat sztárja, Neil Patrick Harris, a Hupikék törpikékben a világ legjelentéktelenebb családi-film színészének hat, hasonlóan a mesefigurák iránti nosztalgiától elvakult sorstársaihoz.

A fantázia nélküli szereplõk mellett még a CGI törpök a legéletrevalóbbak, Aprajafalváról Hókuszpók ármánykodásával és Ügyifogyi hibájából a metropoliszba érkezve sem hagynak fel a törpölõdéssel, minikáoszt okozva New York-i emberbarátaik életében. A törpök mostanra mindössze távoli leszármazottai a legendássá vált belga képregény-õsöknek, könyvbõl kell kikeresniük a múltjukat, ahogy mi is éppen csak, hogy rájuk ismerünk. A kitûzött mondanivalót (a családalapítás prioritását a karrierrel szemben) agyon is csapja az öncélú nagyvárosi ökörködés és a hosszas bulijelenetek, amelyek az aprajafalvi szimbolikus társadalomhoz képest már annyira távol állnak tõlünk, hogy nem találni a kapcsolódási pontot az eredeti hagyományaival. Kellõ humorral és izgalmas kalandokkal mindez menthetõ is lenne, és míg utóbbi tisztességgel meg van oldva, maximum két-három poénon húzzuk mosolyra a szánkat. Ha másért nem is, mert már nagyon szeretnénk érezni a régi mese hangulatát – de erre a törp-dalon kívül nincs túl sok lehetõségünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10785