KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/szeptember
KIAROSTAMI
• Vincze Teréz: Az elrejtve megmutatás művészete Abbas Kiarostami (1940-2016)
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Témák és variációk Jancsó korszakai
• Szalkai Réka: „Lendületből akartuk megcsinálni” Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Soós Tamás Dénes: „Egyszer csak megérti, min is nevetett” Beszélgetés Gigor Attilával
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Az abszurd hős születése A film noir műfaji családfája – 1. rész
ÚJ-HOLLYWOOD
• Varga Zoltán: Egyetlen lövés Michael Cimino vadászai
• Benke Attila: Neonfény és sikermítosz Az újraálmodott amerikai álom
• Varró Attila: A rendszerváltás képei Videó-forradalom és fantasztikum
VILÁGŰRFILMEK
• Andorka György: Végtelenre nyíló falak Star Trek-széria
• Lichter Péter: Etűdök szupernovára Az avantgárd film és a sci-fi
• Sepsi László: Csoda a sztyeppén Pavel Parkhomenko: Gagarin
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Hazai pályán Karlovy Vary
• Nagy V. Gergő: Ezek a fújtató fiúk Sehenswert/Szemrevaló
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Szerzőóriás Roald Dahl: Szofi és a HABÓ
• Kránicz Bence: Az álmok mérnöke Steven Spielberg: A barátságos óriás
KRITIKA
• Jankovics Márton: Cirkuszt a népnek Ben-Hur
• Varró Attila: Ki az erdőméhből Elliott, a sárkány
• Teszár Dávid: Szent a palacsintázóban A remény receptje
MOZI
• Vincze Teréz: Florence – A tökéletlen hang
• Vajda Judit: Amikor kialszik a fény
• Huber Zoltán: Jason Bourne
• Soós Tamás: Ütközés
• Baski Sándor: Szexkemping
• Forgács Nóra Judit: Mondd ki, hogy uborka
• Kovács Kata: Rossz anyák
• Kránicz Bence: Suicide Squad – Öngyilkos osztag
• Varró Attila: Haverok fegyverben
• Simor Eszter: Idegpálya
DVD
• Soós Tamás Dénes: Varga Ágota dokumentumfilmjei
• Gelencsér Gábor: Te, rongyos élet!...
• Soós Tamás Dénes: Roger Waters: A fal
• Pápai Zsolt: A tinilány naplója
• Benke Attila: Az élet ára
• Pápai Zsolt: Sérülés
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Nekrológ

Molnár Gál Péter (1936-2011)

Schubert Gusztáv

Molnár Gál Péter kiváló színikritikus volt, a filmkritikát inkább szabadidõs sportként ûzte, nem mellékesen a Filmvilágban. Ha filmrõl írt, akkor is leginkább a színpadi mûfajok, és mindenekfölött a színészek érdekelték. Nemcsak félelmetes hírû kritikus volt (egy színidirektor állítólag elájult, amikor MGP váratlanul megjelent az elõadásán), hanem fanatikus rajongó is, a színpadra úgy tekintett, mint szurkoló a zöld gyepre, a színpad és a nézõtér fülfûtött hangulata éltette, a film ehhez képest már csak annyira kárpótolhatta, mint a Barcelona – Real Madridról lemaradt Barca-drukkert a BL-döntõ felvétele.

Ami nem nyerte el a tetszését, azt virtuóz gúnnyal szedte ízekre, de nem a színészt, nem a rendezõt gyûlölte, hanem a hamis vagy lelketlen színjátszást, a kontár darab-értelmezést és színészvezetést. A zseniért tûzbe ment. Ez a szigorú mérce és alapos felkészültség, imponáló színház- és filmtörténeti tudás jellemezte a Filmvilágban megjelent cikkeit, portréit, és nekrológjait is. Mindenekelõtt a színész és a színészet titka izgatta: lapunkban is többnyire színészóriásokról és filmsztárokról – Greta Garbóról, Lilian Gishrõl, Karádyról, Giulietta Masináról, Stroheimrõl, Moszzsukinról, Jean Gabinrõl, Humphrey Bogartról, James Deanrõl, Marlon Brandóról – írt. De érdekelte az antitalentum rejtelme (Ed Wood), vagy épp egy-egy zsáner (például a vámpírfilm) és filmes/színpadi karakter (Hõsnõ-tipológia) mechanizmusa is. És még valami, ami nélkül nem tudott írni és élni: a humor. Az õ Panteonjában több a komédiás, a szomorú bohóc és a csetlõ-botló börleszkfigura, mint a tragika és a hõsszerelmes. Buster Keaton, Harold Lloyd, Marx-testvérek, a Latabárok, Billy Wilder, Jacques Tati. Fanyar humorát tõlük örökölte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 02-02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10764