KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/augusztus
KIESLOWSKI ÖRÖKSÉGE
• Szíjártó Imre: Tízparancsolatok Kie¶lowski emlékezete
• Kie¶lowski Krzysztof: A valóság dramaturgiája Krzysztof Kie¶lowski
SZÖRNYEK ÉS HÉROSZOK
• Varga Zoltán: Rajzfilmrajongó álmodozó Joe Dante szörnyecskéi
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus – 2. rész.
GYILKOSOK KUPÉJA
• Kránicz Bence: A hölgy egy kissé bogaras Sébastien Japrisot-adaptációk
• Ádám Péter: Foglalkozása: közellenség A Mesrine-dosszié
• Pernecker Dávid: Az ördög ügyvédei Az O.J. Simpson-eset
• Varró Attila: A nézőpont kérdése Japán krimik
DROG ÉS MOZI
• Bilsiczky Balázs: Tűcsere Merre tart a magyar drogfilm?
• Pernecker Dávid: A falak ránk zárulnak Drog-filmek látványvilága
• Baski Sándor: Füst által homályosan A mozi és a fű
ERŐMŰVÉSZET
• Sepsi László: „A dzsungel az otthonom” Őserdei fantáziák: Tarzan és Maugli
• Kránicz Bence: Előkelő idegen Tarzan legendája
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Testről és lélekről Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Lénárt András: Mediterrán diktátorok árnyékában Vajda László nemzetközi karrierje
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Az erőd ereje Mediawave
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A magányos meteorit Roger Deutsch portréja
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Nyílt mezőn Labdarúgó EB 2016
• Csiger Ádám: Cseh noir Mammon
KRITIKA
• Varró Attila: Kelta glamúr Sing Street
MOZI
• Árva Márton: Szex receptre
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Francia bárka Frankofónia
MOZI
• Baski Sándor: Szex, mámor, rock n’roll
• Sepsi László: Micsoda spanyol éjszaka!
• Vajda Judit: A zátony
• Kovács Kata: Mike és Dave esküvőhöz csajt keres
• Parádi Orsolya: A messzi észak
• Roboz Gábor: Palackposta
• Zsubori Anna: Szellemirtók
• Kránicz Bence: Játszma
DVD
• Gelencsér Gábor: A ménesgazda
• Pápai Zsolt: A tolonc
MOZI
• Varró Attila: A kis kedvencek titkos élete
DVD
• Benke Attila: A hét mesterlövész
• Szoboszlay Pál: Éjféli látomás
• Kránicz Bence: A lökött tesó
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Süsü, a sárkány

Faragó Zsuzsa

 

Süsü, a sárkány, zöld frottírból van. Lehet, hogy ez nem meglepetés azoknak, akik színes tévén nézték az egyfejű sárkány kalandjait, Süsü „anyagszerűsége” mindenesetre a vászonra kivetítve érvényesül igazán. így aztán az engedetlen felnőtt néző elkanyarodik a lassú folyású mesétől, és az életszerű környezetet kezdi vizsgálni: vajon miből van? Miből van a fű, a falevelek, a sárkány szájából áradó tűz? S az engedetlen felnőtt néző azt tapasztalja, hogy ami csak lehet, önmagából, vagyis: fűből, tésztából és tűzből van.

Csak éppen Süsü készült frottírból. De nem csak kívül, belül sincs „sárkányból”: tehát nem sokfejű, nem vérszomjas, nem félelmetesen csúnya. Ezt veti szemére egy felnőtt néző, Popper Péter ( Filmvilág, 1985. 7. szám), ezt a másságot, és hiányolja Süsü történetéből a népmesék világképét, a Jó és a Gonosz összecsapását, mondván: a mese a világ alapigazságait képezi le a gyereknek, és bizony, a világban működnek gonosz erők.

Pedig ebben a filmben egyébként felsorakozik a klasszikus mese sok kelléke: öreg király, fele királyság, szép királylány keze, lovag királyfi, és itt van a Gonosz is – a szomszéd királyság Torzonborz nevű, hataloméhes uralkodója, akinek sötét fondorlatán épp a Jóság és Szeretet: a gyermek királyfi és a gyermekszívű behemót Süsü győznek.

Paradoxonnal éri el tehát hatását Csukás István meséje, Szabó Attila bábfilmje, kiforgatja az ismert képletet, fölborítja a „szereposztást”. Ha a mélyére ásunk ennek a derűs és hálaistennek igen kevéssé didaktikus történetnek, ott találjuk a tanítást a különbözés jogáról. Arról, hogy a csúnyaság, a kicsiség, a nagyság, az egy vagy éppen ellenkezőleg, a többfejűség, egyszóval: a másság nem minősít. Csak megjelöl. S ez ellen a megjelöltnek oly nehéz küzdenie. Légy toleráns! – üzeni a film, s mielőtt levágnád a sárkány fejét, kérdezd meg, szereti-e a pillangókat. E mondandóval aratott mostanában példátlan sikert egy Süsünél ezerszer csúnyább és ijesztőbb, de ha lehet, még gyermekibb bábu, E. T. is.

A Süsü, a sárkány nem új, hanem a régi tévé-epizódok majdnem döccenésmentes összeillesztése, de mert tudom, hogy esti mese-korában Süsüt imádták a gyerekek, nem lehet kétséges, hogy így egyben, másfélórás formában is sikere lesz. És mert számomra rém rokonszenves, ahogy a türelem és nyitottság jó erői legyőzik benne a Gonosz türelmetlenséget, ahogy az életben oly ritkán, hát a felnőtt nézőknek is hasonló meséket kívánok. Ezért aztán a film kevésbé dús fantáziáját a kiállításban, lassúdad folyását a meseszövésben is könnyedén megbocsátom. Éljen a mai mese!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/10 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6001