KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/augusztus
KIESLOWSKI ÖRÖKSÉGE
• Szíjártó Imre: Tízparancsolatok Kie¶lowski emlékezete
• Kie¶lowski Krzysztof: A valóság dramaturgiája Krzysztof Kie¶lowski
SZÖRNYEK ÉS HÉROSZOK
• Varga Zoltán: Rajzfilmrajongó álmodozó Joe Dante szörnyecskéi
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus – 2. rész.
GYILKOSOK KUPÉJA
• Kránicz Bence: A hölgy egy kissé bogaras Sébastien Japrisot-adaptációk
• Ádám Péter: Foglalkozása: közellenség A Mesrine-dosszié
• Pernecker Dávid: Az ördög ügyvédei Az O.J. Simpson-eset
• Varró Attila: A nézőpont kérdése Japán krimik
DROG ÉS MOZI
• Bilsiczky Balázs: Tűcsere Merre tart a magyar drogfilm?
• Pernecker Dávid: A falak ránk zárulnak Drog-filmek látványvilága
• Baski Sándor: Füst által homályosan A mozi és a fű
ERŐMŰVÉSZET
• Sepsi László: „A dzsungel az otthonom” Őserdei fantáziák: Tarzan és Maugli
• Kránicz Bence: Előkelő idegen Tarzan legendája
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Testről és lélekről Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Lénárt András: Mediterrán diktátorok árnyékában Vajda László nemzetközi karrierje
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Az erőd ereje Mediawave
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A magányos meteorit Roger Deutsch portréja
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Nyílt mezőn Labdarúgó EB 2016
• Csiger Ádám: Cseh noir Mammon
KRITIKA
• Varró Attila: Kelta glamúr Sing Street
MOZI
• Árva Márton: Szex receptre
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Francia bárka Frankofónia
MOZI
• Baski Sándor: Szex, mámor, rock n’roll
• Sepsi László: Micsoda spanyol éjszaka!
• Vajda Judit: A zátony
• Kovács Kata: Mike és Dave esküvőhöz csajt keres
• Parádi Orsolya: A messzi észak
• Roboz Gábor: Palackposta
• Zsubori Anna: Szellemirtók
• Kránicz Bence: Játszma
DVD
• Gelencsér Gábor: A ménesgazda
• Pápai Zsolt: A tolonc
MOZI
• Varró Attila: A kis kedvencek titkos élete
DVD
• Benke Attila: A hét mesterlövész
• Szoboszlay Pál: Éjféli látomás
• Kránicz Bence: A lökött tesó
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A 007-es modell

Bond-imázs

A kém, akit szeretünk

Huber Zoltán

Az erős márkanévvel és tökéletesen kiépített imázzsal megtámogatott „termék” hibátlanul alkalmazkodik a mindenkori célcsoport ízléséhez.

Ma már senki sem vitatja, hogy Ian Fleming legendás titkosügynöke jóval összetettebb figura, mint azok a szimpla ponyvahősök, akik kizárólag olcsó izgalmakkal, gyors autókkal és gyönyörű nőkkel szórakoztatják a közönséget. A százmilliós példányszámban olvasott regények, a fél évszázada töretlenül népszerű mozifilmek, a világszerte ismert és idézett attribútumok csupán az egyre patinásabb mítosz felszínét jelentik. A Bond-legendárium mélyén jóval összetettebb struktúrák és szimbólumok működnek, melyekre könnyen rábukkanhat a figyelmes olvasó/néző, majd az egyéni preferenciái, saját ideológiai vonzódásai szerint értelmezheti. A brit szuperkém korunk legképlékenyebb szuperhőse: folyamatosan formálódó, rugalmasan alkalmazkodó legendája elsősorban a közönségről, a kritikusról mesél.

A Bond-franchise diadala számtalan aspektusból vizsgálható, és a töretlen siker nemcsak a szellemtudományok területén vívott ki érdeklődést magának. Marketing- és eladási szempontból e jól pozícionált, erős márkanévvel és tökéletesen kiépített imázzsal megtámogatott „termék” hibátlanul alkalmazkodik a mindenkori célcsoport ízléséhez, a figura ellenállás nélkül képes a nyugati popkultúrába integrálódni. A 007-es kalandok népszerűsége akkoriban érte el a csúcspontját, amikor a fogyasztói társadalom nagy ideái a hidegháborús paranoia fűtötte imperializmussal, illetve a hatvanas évek felszabadultabb légkörével, a nyíltabb szexualitással találkozott. Bár a szuperkém változatos bevetései mindig gondosan követik az aktuális politikai és társadalmi viszonyokat, a sikeres alapképlet nagyrészt a mai napig érintetlen. Bond mindig is egy olyan férfiasan áramvonalas próbababa volt, aki tökéletesen mutat a férfimagazinok címlapjain, miközben trendi luxusmárkákat, költséges hobbikat, vagy épp felső kategóriás turista-attrakciókat reklámoz.

Az alapvetően konzervatív beállítottságú, az angolszász kapitalista berendezkedés megkérdőjelezhetetlen felsőbbrendűségében hívő célközönség legfontosabb vágyálmait, egy letűnt gentleman-ideált mesehőssé gyúró filmproducerek már a sorozat születésekor felismerték, hogy a vászonról áradó Bond-életérzést nem szabad szűk keretek közé zárni. Az átütő világsikerhez, a masszív kultuszhoz le kell csiszolni, le kell egyszerűsíteni a szuperkém alakját, alkalmassá téve a frissebb kalandok, az ellentmondásosabb minőségek, az újabb és újabb jellemvonások befogadására. Így történhetett, hogy Fleming karakteres, kissé durva hőse a vásznon sohasem több mint a kötelező ismertetőjegyek (egy sorszám, egy pisztoly, néhány aranyköpés), a partnerek (társak, ellenfelek, nők), az aktuális színész, illetve az adott küldetés egyszerű összege. Ebben a képletben James Bond egyszerű burok csupán - maga a fogalom azonban állandó változásban van, és elsősorban a popkulturális evolúció hajtja előre…

 

[…]


[A teljes cikk februártól lesz online elérhető, addig csak a lapban olvasható. Egy szám ára csak 490 Ft!

Éves előfizetéssel még olcsóbb, számonként csak 395 forint.

A nyomtatott Filmvilág digitális változatban is előfizethető (havonta 390 forintért) a dimag.hu honlapon]


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/11 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11108