KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rettegés háza

Köves Gábor

 

A kegyelet nem tartozik a sűrűn gyakorolt hollywoodi erények közé. Még el sem hantoltuk a múlt heti horrorocskák pórul járt hőseinek szanaszét heverő testrészeit, ám máris két újabb megcsonkításra váró fiatal test feszít a gyöngyvásznon. Szépek és arányosak, fejük egyelőre a nyakukon, de a helyükben azért nem bíznánk el túlságosan magunkat. Mivel horror-remake-ről van szó, és a kamera feltűnőn sokat időzik az emberölésre alkalmas kerti alkalmatosságokon, nemcsak a főhősök, de a következmények is borítékolhatók. Felháborodni nincs miért, a mostanában elszaporodott sorozatgyilkos- és kísértetház-históriákban a kezdeti felállásból csak a folytatásra is szerződtetett tinédzserek szokták megélni a hajnali kakaskukorékolást. Ha úgy tetszik, műfaji sajátosságokról beszélünk: ha ezt veszed, ezt a zajos, véres pépet kapod. Innentől kezdve a dolog egy szót sem érdemelne, mivel azonban egy elmeháborodott tinédzser 1974. november 13-án a Long Island-i Amityville-ben az egész családját kiirtotta, majd tettét azzal indokolta, hogy ő csak a házukban kísértő szellemek parancsát teljesítette, most kötelességünk megemlékezni az incidensről, továbbá elismerni, hogy a sztorit néhány évvel később egyszer már jól jövedelmező horrorfilmmé alakították a hollywoodi illetékesek. Befejezésül talán még annyit érdemes hozzátenni a történtekhez, hogy bármi is történt azon a hetvennégyes őszi napon, s akármilyen kultuszfilmként is tartjuk számon az eredeti Amityville horrort, A rettegés háza akkor sem több (igaz nem is kevesebb) a minden hétre jutó fapados horror-konfekcióknál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8385