KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány

Varró Attila

Extremely Wicked, Shockingly Evil and Vile – amerikai, 2019. Rendezte: Joe Berlinger. Írta: Michael Werwie. Kép: Brandon Trost. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Zac Efron (Bundy), Lily Collins (Liz), Haley Joel Osment (Jerry), John Malkovich (Cowart). Gyártó: Voltage Pictures / Cota Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 108 perc.

 

Egyetlen sorozatgyilkosnak sem köszönhet annyit a sármos, intelligens überkiller hollywoodi thriller-kliséje, mint Ted Bundy-nak, aki a 70-es években folytatott ámokfutásával, két bravúros szökésével, majd televízió-történelmet író tárgyalásával nem csak Dr. Lectert ihlette, de máig a filmadaptációk kategória-rekorderének számít. Rendhagyó profiljából – rémtettein túl – két elemnek köszönheti mozgókép-népszerűségét: kívülről nézve példás életet élt, ígéretes joghallgató és igazi álompasi volt, ráadásul megnyerő egyénisége mondhatni félkézzel meggyőzte ártalmatlanságáról környezetét, gyanútlan áldozataitól gyanakvó barátnőkig. Legyen szó Matthew „Freeway” Bright groteszk szatírájának pojácájáról, a Stranger Besides Me karizmatikus, sötét nőcsábászáról vagy a Deliberate Stranger (ön)pusztító juppijáról, a filmverziók Vad Bundy-ja egyazon szörnyű kérdéssel szembesíti és hagyja magukra nézőit: ha nem kell gyerekkori abúzus, állatkínzás, kirekesztettség, pornómánia a kéjgyilkossá váláshoz, netán bárkiben ott lapulhat a vadállat?

Joe Berlinger, a kortárs életrajzi dokufilmek doyenje, aki lassan negyed százada szegezi kameráját olyan bűnesetekre, ahol a tettesek ártatlannak, a hatóságok vétkesnek bizonyulnak (a Brother’s Keeper tanyasi testvérgyilkossági-ügyétől a „West Memphis Three” perét követő/befolyásoló Lost Paradise-trilógián át a bostoni Whitey Burgler-féle korrupciós botrányig), pályaképébe illő stratégiát választott a sokadik Bundy-filmhez. Megelégelvén, hogy legjobb műveiből mások készítenek hollywoodi produkciókat (Ördöglakat, Fekete mise), négyrészes dokumentumszériája, a hatásvadász és közhelydús The Ted Bundy Tapes után rögtön leforgatta saját játékfilm-verzióját, amelynél azonban merészen szembemegy az elvárásokkal. Az Átkozottul veszett…egyfajta párhuzamos világban játszódik, ahol szegény Ted csupán hatósági konspirációk vétlen áldozata, mintha csak a hősnő/barátnő, Liz Kloepfer elfogult szemén át látnánk az eseményeket – sehol a legdurvább vérontások bemutatása, a híres szökés a szörny markából vagy akár egy árva kisminkelt fruskafej a hűtőben, mindössze Zac Efron egyre reménytelenebb harca pereg a köré fonódó végzettel és a tehetségét meghaladó szereppel. Sajnos Berlinger látványos truvájával sem tud újat mondani Bundy titkáról, marad a „szerelem vak” örök igazsága és a súlytalan kapcsolati dráma, katartikusnak szánt zárócsavarja pedig épp olyan, mintha egy Hitler-film végén kiderülne: a Führer végig tudott a Holocaustról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14133