KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ötven tavasz

Barkóczi Janka

Aurore – francia, 2017. Rendezte: Blandine Lenoir. Írta: Jean-Luc Gaget és Blandine Lenoir. Kép: Pierre Milon. Zene: Bertrand Belin. Szereplők: Agnès Jaoui (Aurore), Thibault de Montalembert (Totoche), Pascale Arbillot (Mano), Sarah Suco (Marina). Gyártó: Karé Productions. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 89 perc.

 

Az idei nyár első számú anya-lánya mozija minden bizonnyal a franciásan elegáns, nem túl harsány és nem túl drámai klimax-történet, az 50 tavasz. A más-állapotban lévő asszonyokról, főleg persze a rettegett változókorba ért, ötven feletti Aurore-ról szóló film közhelyet közhelyre halmoz, mégis szórakoztatóan vázolja fel mindazt, amivel nőként nem is olyan könnyű szembesülni.

Aurore, a már nem éppen hamvas, de szépséges és erős kisugárzású, elvált családanya szinte egy időben veszti el állását, tudja meg, hogy nagymama lesz, és döbben rá, hogy mekkora hibát követett el, amikor élete szerelmét évtizedekkel korábban elengedte. Mindent megtesz, hogy az anomáliát kezelje, de az új felismerések külön-külön is olyan komoly sokkot jelentenek, hogy ezek együttese egész sorsát új mederbe tereli. Heroikus küzdelmet folytat önmagával és a külvilággal, a harc célja pedig nem több és nem kevesebb, mint értelmezhetővé és a lehető legmagasabb szinten megélhetővé tenni az ezután következő, második ötven tavaszt. A tétova útkeresés olykor vicces, olykor szomorú helyzetei teszik érdekessé a filmet, melynek forgatókönyve meglehetősen lapos, de olyan hétköznapi szituációkba lop ízléses szatírát, mint az első találkozás a munkaközvetítővel, a vásárlás a nagyáruház gyermekosztályán, vagy éppen a sokadik osztálytalálkozó feszélyezett légköre.

Mindez elsősorban Agnès Jaoui jutalomjátéka, aki remekül hozza a teste és lelke változásaitól ijedt, mégis minden pillanatban önazonos, középkorú nőt. Intenzív aurája a történet karakterét is meghatározza, kizárólag a hősnő kétségei és reményei görgetik tovább a jeleneteket. Filmbéli barátnője, lányai, kollégái asszisztálnak neki mindehhez, akikkel együtt végül kiadják saját nemük izgalmasan sokszólamú kórusát. Az anya és lánya kapcsolatának árnyaltabb kidolgozása leplezetlenül nevelő szándékú, az pedig már csak a vitathatóan szükséges ráadás, hogy mandinerből a menopauza tudományos hátteréről is kapunk némi keresetlen tájékoztatást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13318