KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Usagi Yojimbo

A magyar képregénykiadás egyik biztos pontja évek óta az Usagi Yojimbo. Ellentétben a többnyire rövidebb epizódokat tartalmazó korábbi kötetekkel, A kard című rész egyetlen, hosszabb lélegzetű történet, amelyet sokan tartanak Stan Sakai legjobb művének. Az epikus ívű sztori valóban tartalmazza is mindazt, amiért kedvelni lehet a szamuráj nyúl világát, van benne akció, történelmi háttér, misztikus elem, bátorság és galádság, nyílt és kétértelmű alakok egyaránt. A cím egy „fűvágó” nevű legendás kardra utal, amelynek még a létezéséről sem tudni bizonyosat, bár állítólag a mai napig megvan, és Akihito császár koronázásánál lehetett látni (illetve nem lehetett, mert az ereklyét őrző sintó papok jól bebugyolálták).

Usagi Yojimbo 12: A kard. Fekete-fehér, puhafedeles, 268 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

 

Lucky Luke

Két vadonatúj epizód (Lucky Luke Pinkerton ellen, Magányos lovasok) után ismét egy klasszikusra kerített sort a Pesti Könyv. A történet eredetileg 1964-ben jelent meg folytatásokban. Az író, René Goscinny legjobb időszakának a kezdetén járunk, másik figurája, Asterix ugyanebben az évben keresi fel Kleopátrát Egyiptomban, az egyre növekvő siker hatására a szerző valósággal sziporkázik.

A mozikban és főleg a sűrűsödő televíziós vetítéseknek köszönhetően javában tart a western divatja, újabb generáció fedezi fel a John Ford, Raoul Walsh és Howard Hawks klasszikus filmjeit, de az Egy maroknyi dollárral bekopogtat már Sergio Leone is, a következő években párhuzamosan fut majd a klasszikus vadnyugati hősöknek és azok paródiáinak a karrierje. Márpedig Lucky Luke mindkettő tud lenni egyszerre, és a western toposzok fejük tetejére állításával a vadnyugatot hosszú amerikai tartózkodása alatt felfedező Morris és minden témában brillírozó cinkosa, Goscinny kihozza a maximumot a lehetőségekből.

Ford emlékezetes „lovassági” ciklusa, az Apacs erőd, a Sárga szalagot viselt és a Rio Grande különösen sok anyagot szolgáltathatott a szerzőknek, a cím pedig nagy valószínűséggel az 1956-os 7th Cavalry-ra utal, MacStraggle ezredes alakját állítólag ennek a főszereplőjéről, Randolph Scottról mintázta Morris.

Lucky Luke 18: A 20. lovasezred. Színes, puhafedeles, 44 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 

Magyar western

Sváb József azon kevés hazai képregényrajzolók egyike, akik az adaptációs kor alkonyának az idején léptek színre, és realista stílusban igyekeztek modernebb felfogású, lehetőleg eredeti műveket készíteni. Sajnos, a korszak nem igazán kedvezett ennek az elképzelésnek, amit jól mutat, hogy az ősszel megjelent gyűjtemény két történetének az eredeti kiadási dátuma között 16 év telt el – ami azért, valljuk be őszintén, meg is látszik, a Max Brand nyomán készült Sivatagi bor jóval érettebb, erőteljesebb munka, mint a Cochise. még ha Sváb saját színezése finoman el is fedi a különbségeket.

Western-képregények. Színes, puhafedeles, 48 oldal. Kiadó: Linea Comics.

 

A kivételös X-Embörök

Mi lett volna, ha az X-Men mutáns tagjai és ellenségei nem Amerikában, hanem Európában tűnnek fel? Szűkítsük tovább a lehetőségeket: Magyarországon. Még tovább: Szegeden. Jó ötlet? Néhány fiatal képregényrajongó így gondolta tíz évvel ezelőtt, és azóta is folyamatosan gyártja a történeteket az interneten. Jellegzetesen amatőr munka, annak minden szerethetőségével és sutaságával együtt, de az teljes bizonysággal érződik rajta, hogy alkotói kiválóan ismerik és kedvelik paródiájuk mintáját. Eddig csak néhány vékonyka „különszámot” mertek bevállalni nyomtatásban, ám az 5. Szegedi Képregényfesztivál alkalmából felbátorodtak, és a teljes első kötetet megjelentették öt füzetben, amelyeknek már a címe is külön program: Mágnesvas újra világuralomra tör, Békaember balladája, Újra együtt, B-terv, C-terv, X-Embörök kontra X-Embörök. Nem éppen a legkönnyebben beszerezhető a sorozat: az x-emberok.blog.hu weboldalon érdemes körülnézni.

X-Embörök 1-5. Színes, irkafűzött, füzetenként 24 oldal. Szerzői kiadás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11622