KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A föld átka, a szerelem átka

Greskovits Béla

 

Kérjük a magyar nézőt – ha rászánta az időt – megértő türelemmel kövesse végig ezt a Liviu Rebreanu 1920-ban írt híres regénye nyomán készült csaknem négyórás történelmi filmeposzt! Kérjük, csitítsa érzékenységét, melyet sérthet, hogy a filmben sommásan „idegeneknek” minősítik az Osztrák–Magyar Monarchia keleti területeinek nemromán lakóit! És ne hagyja ott az első félóra múltán az előadást, még ha úgy tetszik is, hogy ekkorra „pacsirtás” nemzeti idillé szelídül a hegyi román falucska lakóinak minden gondja-baja. Adjon esélyt a rendezőnek, hogy bebizonyítsa: józanabbul gondolkodik népe történelméről, mint egyik filmalakja, a falusi tanítóné, aki „ráolvasásként” hajtogatja az „Ej, istenem, hisz mindnyájan románok vagyunk!” összebékítő szentenciáját. Mircea Mureşan, a román rendező, megérdemli a türelmet.

Mert paraszt-hősei gondolkodásmódjától, életvitelétől – miként a regényben – mi sem áll távolabb, mint hogy olyasmin morfondírozzanak, egyszerűen „csak” románok-e vagy „Traján és Decebál leszármazottai”. Azt azonban jól tudják magukról, hogy jogfosztottak és szegények (vagy, ha gazdagabbak, hát életük keserve árán azok) így számukra nem természetes jog, hanem bűnbe vivő átok a „föld” és a „szerelem”. Elátkozott, tragédiái alak Ion, a szegénylegény, aki tisztessége, embersége árán szerez földet és feleséget, hogy aztán a felesége élete árán szerelemhez jusson, s végül szerelméért életétől is megfosztassék. Mureşan filmjében a nép történelme egyszerre több és kevesebb, mint a kokárdás, csinnadrattás „nemzeti történelem”. Mindenképpen más, s e különbségről nem csupán a balladái sorsok gonoszul ívelő szépsége tanúskodik. Mert vagyoni, hatalmi, emberi torzsalkodásban pukkan itt szét a falusi vezető réteg, a pap, a tanítók idillje is, a mindennapok hiteles sérelmeivé, kicsinyes bosszúivá.

A realistább történelemszemlélet igénye perel csöndesen e műben az egyoldalú, mítoszvilággal.

„Itt és most” ez nem kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6929