KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragyogó pályafutásom

Zirkuli Péter

 

Bőségesen láthatók szépen keretezett életképek, dús zölddel pompázó tájképek és meghitt csendéletek ebben az ausztrál filmben, amely a múlt század végén játszódik, s amely Sybilla Melvin pályafutását mutatja be. Azét a Melvinét, aki egykor My Brilliant Career – Ragyogó pályafutásom – címmel foglalta regénybe élményeit s nézeteit, S. M. M. Franklin néven, számontartásra méltót alkotva a századelő ausztráliai irodalmában.

A film rendezője és operatőre, az ausztrál „új hullám” jegyzett képviselői nem fukarkodnak a helyszínek és helyzetek látványának szakavatott fölvázolásával, maguk a színvázlatok pedig összeillőn és eltökélten simulnak az epizódok körvonalaival – a farmerlány odúmeleg szülői házától az aszály sújtotta vidéken át a nagyanyai kúriában való vendégeskedésig. A vadnak, szertelennek, önállónak mondott – s olykor-olykor annak is ábrázolt – Sybilla ezt az epizódsorozatot örökíti meg, a szülői házba visszakerülve, abban az írásában, melyet befejezésül postára – egyszersmind e stációk értelmévé – tesz. Eközben nemes mondatok hangzanak el, aminőket szabad bakfisok szoktak volt fogadkozva és bízón emlékkönyveikbe róni: „a magány szörnyű ár a függetlenségért”, „míg nem értem a magam életét, nem adhatom oda másnak” – utóbbit szerelmének mondja Sybilla, lévén ösztönösen szüfrazsett szellem.

A személyiség épségéről és becséről ily fennköltet gondolni, kétség nem fér hozzá, derék dolog. Egy kicsit pedáns persze ez a gondolás és tudás, olyan, mint amikor a jótanuló felel, vagy amikor valaki csupa megszívlelendő tanácsot ad, sőt, még diavetítést is tart. Nekünk, városlakóknak azonban a legemlékezetesebb mégis az volt, hogy a kúria kertjében meg a hegy oldalában milyen klorofilldúsak a falevelek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6256