KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Részletek

Egy stúdiótitkár feljegyzései

Durst György

Balázs Béla Stúdió 1985/86

 

1986. II. 25.

A Balázs Béla Stúdió alapszabályának értelmében kétévenként vezetőségválasztást tart. Az új vezetőség tagjai: Mész András, Gödrös Frigyes, Kamondy Zoltán, Medvigy Gábor, Enyedi Ildikó.

 

III. 4.

Az első vezetőségi ülés. Az új generáció tagjai a régi vezetőség eredményeit felhasználva programot kívánnak kidolgozni. Az 1985-ben készült filmek jutalmazásának megszavazása. Az összegek és elosztásuk módja. Szóba kerül, hogy E. M. nagyon beteg, B. G.-nak a stúdióra ható jelentősége elvitathatatlan.

 

III. 5.

Megjelenik az MTI közleménye a díjakról. Ez egy kis vihart kavar. Este vezetőségi ülés. A filmtervek érzékenyebb elbírálása érdekében egy létrehozandó Művészeti Tanács lehetséges tagjairól beszélünk. Nevek és kétségek.

 

III. 10.

A Stúdió gyártási csoportja megkapja a MAFILM új árjegyzékét, amelyet 1986. IV. 1-től kívánnak életbeléptetni. Számítások után kiderül, hogy a dotációnk csupán a már beindított filmjeink befejezésére elég. (A MAFILM igazgatóváltása során a stúdió elveszítette a kedvezményeit. Ez körülbelül 1–1,5 millió forint értékcsökkenést jelent. Az új árak bevezetése a helyzetet tovább rontja.)

 

III. 11–12.

A vezetőség az új helyzetre reagálva drámai hangú programot, munkatervet készít. Megfogalmazódik a stúdiómunka lehetetlensége. „A stúdió gazdasági helyzete kilátástalan. Eddig is az volt, de a március 10-én kiadott és április 1-én életbelépő új árrendszer szinte lehetetlenné teszi a stúdió működését. A BBS puszta fenntartása (titkárság, gyártás, vágószoba, videorészleg) a dotációnk több, mint egyharmadát veszi majd igénybe. Egy film költségvetése – az 1985. április 1. előtti helyzethez képest – átlagosan mintegy 80 százalékkal fog emelkedni, ami azt jelenti, hogy a jövőben harmad annyi filmet sem tudunk készíteni, mint eddig. A kialakult helyzetben a stúdió nem tudja ellátni az alapszabályzatban rögzített feladatát és ez olyan belső feszültségeket hoz létre a Stúdió életében, amely lehetetlenné teszi a műhelymunkát. A vezetőség úgy döntött, hogy amíg helyzetünk nem normalizálódik, új filmet nem indít be...”

(Részlet a programból)

 

III. 13.

A MAFILM vezetősége aktívát szervez az új árrendszer vitájára. Az aktívára végül is – némi félreértések után – a vezetőség is meghívást kap. K. Z. és K. T. felszólalása.

 

III. 18.

Az első stúdió-ülés, ahol forgatókönyvről, filmkészítésről esik szó. S. I. tavalyról áthúzódott tervének megvitatása. Csak külső támogatás esetén tudjuk beindítani.

 

III. 23.

Az elmúlt hetek beszélgetései után elkészül a Felhívás és kérvény című stratégiai elképzelés. A három oldalas anyagot a szakma képviselőin kívül eljuttatjuk állami és pártvezetőknek. 19 millió forintot kérünk.

 

III. 24.

Találkozás a MAFILM vezetőivel. Az áremelkedéseket a gyár bizonyos mértékig kompenzálja.

Este hat órakor a Szövetség képviselői értékelik a Stúdió 85-ös évét. Egy-két munka tetszik csak, az értékelés helyett szinte kizárólag a gazdasági helyzetről esik szó. (Részlet a vezetőségi hozzászólásból: „Miért akarunk játékfilmet készíteni? Sokan ebben a Stúdió eredeti műhely-profiljának feladását látják. Az utóbbi tíz évben a világ filmművészetében a narráció, a dramaturgia átértelmezése került előtérbe. Ugyanúgy, mint ahogy a megelőző 15 évben a filmnyelvi kísérletek és a dokumentumfilm jelentette a fő előre vivő erőt. Ha tehát a Stúdió továbbra is a legújabb filmművészeti törekvések műhelye kíván maradni, ilyen irányban kell elmélyült munkát végeznie. Ez a magyar filmművészet megújulásának is bázisává válhat.)

 

III. 26.

Sikerül bejutni a pénzügyminiszterhez. Sajnos több pénzt, mint amit az állami költségvetés a kulturális tárcának juttat, nem adhat. Azt javasolja, próbáljunk változtatni az ezen belüli elosztáson.

 

III. 27.

Tárgyalásokat kezdünk a KISZ KB Kulturális Osztályával. Megértőek, és egy hosszabb távú koncepció támogatását ígérik.

 

IV. 1.

Mától érvényesek az új árak. A Stúdió ülésén a vezetőség tájékoztatót ad a tagságnak azokról a lépésekről, amelyeket a helyzet javítása érdekében eddig tett. (Köztudott – legalábbis szakmai berkeken belül –, hogy a filmgyártás a rendelkezésére bocsátott állami dotáció évek óta stagnáló szintje miatt átszervezésre kényszerül. Ezen a tanácskozáson a MAFILM igazgatója volt az egyetlen, aki a Stúdiót említette, azzal, hogy a helyzet lényegesen javult, hiszen megegyezés született az árak kompenzációjáról. Ez a jelenlevőkben azt a benyomást keltette, hogy a Stúdió problémái megoldódtak.)

 

IV. 3.

Kora reggeli telefonbeszélgetés a Művelődési Minisztériummal, a miniszterhelyettessel; időpontegyeztetés. Rövid disputa arról, hogy miközben mi pénzt kérünk, nem vesszük figyelembe a kulturális politika intelmeit.

Este a győri Ifjúsági Házban egy stúdió-sorozatvetítés első programjaként hosszú beszélgetés a jelenlévőkkel. Várják és szeretik a Stúdió filmjeit. Előkerülnek a szűkebb élettér problémái.

Másnap Bódy Gábor-emlékest Kaposvárott. Arról faggatnak, hogy vajon miért ilyen tragikusan ért véget egy filmrendezői életpálya. Vajon mit szabad mondani és mit érdemes?

 

IV. 10.

Telefonbeszélgetés a KISZ KB első titkárának titkárságával. Időt kérünk, meghallgatást, segítséget.

 

IV. 14.

Megkeresünk munka- és gazdaságszervezéssel foglalkozó szakembereket, hogy a stúdió szervezeti működtetéséhez ésszerű módszereket dolgozzanak ki. Felmerül a videórészleg vállalkozási formában való működtetésének kérdése.

 

IV. 15.

A bilbaói dokumentumfilm-fesztivál díjátadása a MAFILM vezérigazgatójánál, Balog Gábor Otthon című filmjére. Ez a negyedik díj, amelyet 1985-ben a Stúdió kapott filmjeiért, tevékenységéért (A Hazatérés Oberhausenben kapott fődíjat, a Bebukottak Torinóban a legjobb külföldi film díját kapta, s a Stúdió tevékenységéért megkaptuk a FIPRESCI díját.) Rövid beszélgetés és aggodalom a lehetséges külső támogató források beszűküléséről.

 

IV. 17.

A Szövetség meghívására Pál Lénárd tart tájékoztatót a filmművészeknek. Részlet a vezetőség hozzászólásából: „A Balázs Béla Stúdió ideális esetben a nemzeti filmgyártás »kutatólaboratóriuma« volna, kissé nagyképű hasonlattal: olyan szerepet vállalt és kellene vállalnia a jövőben is, mint amelyet a gyártmányfejlesztéseket, új technológiákat előkészítő tudományos alapkutatások sora vállal az iparban. Az elmúlt negyedszázadban ebben a stúdióban készültek el a nagy filmgyártást is inspiráló, megújító »prototípusok« tucatjai, egyben azok az új nemzedékek is innen indultak, akik képesek voltak a hazai filmkultúra folyamatos megújítására. Ezt a folytonosságot történetesen a nyolcvanas években végzett, a főiskolát elhagyó filmesek igen népes generációja jelentené, amely a Stúdió szűkös lehetőségei híján kiesik ebből a folyamatból, feladva annak a reményét, hogy a szakma szükségesnek látszó vérátömlesztést kapjon, utánpótlása biztosított legyen, elkerülhetetlennek tűnő változtatásoknak menjen elébe, megújítsa például a narratív műfajokat.

Amikor egy iparág talpraállítása a cél, általában kettős folyamat zajlik: egyfelől az elkerülhetetlen szanálások, másrészt egészségesebb működést biztosító, értelmes beruházások. Látnunk kell, hogy ez ebben a szakmában is így van, és a BBS-re is igaz mindez. Az a feladat, hogy kreatív ötletek, ideák a lehető legkisebb költséggel, legrövidebb idő alatt jobb minőségű, értékes filmek képében valósuljanak meg. A stúdióvezetés szemléletén is lehetne korszerűsíteni, a preferált és nagyobb közönségre számító alkotások esetében kívánatosnak látszik egy fokozottabban produceri szemlélet. Arra az elvitathatatlan, sőt a jövőt illetően egyre inkább elengedhetetlen demokratikus gyakorlatra van szükség, amely a kollektív megítélés garanciájával bele-belekorrigál a forgatókönyvtől a kész kópiáig tartó folyamatba.”

 

IV. 22.

Találkozás a miniszterhelyettessel. Kissé nehezen indul a beszélgetés, s azt mondja, hogy képtelenség több pénzt szerezni. Ha talán lenne is, akkor az állami gondozottak ingyentej akciójára kellene. Arra biztat, hogy készítsünk egy tervet, miként akarjuk a Stúdió életét átszervezni. Könnyebb lesz egy jogszabályt, igazgatói rendeletet megváltoztatni, mint pénzt kicsikarni az államkasszából.

Este hat órakor a Pártközpont egyik munkatársa keres fel bennünket. Szinte ugyanazt mondja, mint a miniszterhelyettes.

Este kilenckor találkozunk a gazdasági szakemberekkel. Megállapodunk a május 3-ában, amikor egy egész napos közös elemzés alapján elkészítik javaslataikat a stúdió gazdasági átszervezését illetően.

 

IV. 23.

Interjút készít a vezetőséggel a Válasz című rádióműsor. Éjjel visszahallgatjuk, s közösen megszerkesztjük a 6-án adásba kerülő 5–10 percet.

 

IV. 24.

Találkozás a filmfőigazgatóval. A Stúdió konkrét ígéretet kap arra nézve, hogy ha a filmszakma dotációját emelik, 12 millió forintra emelik a mi dotációnkat is. Egy játékfilm továbbra is jóval többe kerül, mint a Stúdió egész éves dotációja. És ezt még meg is kell kapni... Kiderül, hogy különböző pályázati támogatásra van még lehetőség, de miért reménykedjünk abban, hogy ezekből a pénzekből – a maximum évi 14 nagyfilm mellett – majd a Stúdiónak is jut. A feloszlatott Társulás Stúdió munka nélkül maradt alkotóitól kezdve az immár negyvenedik évüket taposó filmes középgenerációk is mind erre a pénzre számítanak.

 

IV. 25.

Készülünk a Stúdió ‘86 interjújára.

Hatodikán kerül adásba.

Felkeresett bennünket a MAFILM-újság egy beszélgetést kérve, a Filmintézet felajánlotta együttműködését, a Filmvilág az utolsó határidőt is meghosszabbítva várja tőlünk a Stúdió helyzetét tükröző dolgozatot, a Rádió egy egész órás műsor lehetőségét ajánlotta fel.

 

*

 

Divatos hasonlattal élve: a labda nálunk, filmművészeknél van. A pálya, a játéktér kijelölése közös feladat. Ebben szeretnénk részt venni. Egyenrangú félként.

 

Budapest, 1986. IV. 30.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 13-14. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5787