KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törvényes esküvő

Faragó Zsuzsa

 

Szilágyi Ákos a Filmvilág augusztusi számában „a háborús film szentimentalizált változatának” nevezi azt a filmtípust, mely az úgynevezett „újmonumentalizmus” és az „erkölcsi realizmus” irányzata közti időben, a hetvenes években tűnt föl a szovjet mozikban. Nem dübörögnek tankok, nem zúdul hurrázó tömeg az 1942-ben játszódó Törvényes esküvőben sem – ám a háború erkölcsét kegyetlen őszinteséggel vizsgáló irányzat is érintetlenül hagyta a rendezőt, Albert Mkrtcsjant.

Hátországi szerelmi történetében gátlástalanul használja a bejáratott, már-már örökérvényűnek tűnő elemeket: a nők-kedvence szépfiú riadt, ám tiszta szívű kis egérkébe szeret, ám mielőtt szerelmük beteljesedhetne, szétszakítja őket a háború. Búcsújuk: távolodó, integető férfi, könnyező női arc hosszan-hosszan, s közben (az egész film alatt is, végig) árad a széles, szomorú orosz zene (ez esetben még az sem segít, hogy a dalok egy részét maga Bulat Okudzsava énekli).

Olyan elemek ezek, melyeket nehéz oly sokadszor is változatlan formában újratermelve komolyan venni, annál nehezebb – minél komolyabban veszik maguk az alkotók. Márpedig Albert Mkrtcsjan és színészei nagyon komolyan veszik ezt a csupa „leszállt kultúrjavakból”, valahai nagy alkotások sikeres elemeiből összefércelt művet. Natalja Belohvosztyikova, akit legutóbb a Part című filmben láthattunk, most ugyanazt a hiteltelen, tépett, szőke figurát hozza, minden pillanatban „alakít”, érzelmeinket provokálja, könnyeinket sajtolná..

Szilágyi Ákos szerint a szovjet háborús filmnek ez a „szentimentalizált változata” átmenet a kialakuló „háborús filmkommersz” felé. Nos, úgy látszik, a háborús filmkommersz megszületett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5709