KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzmadár akció

Hegyi Gyula

 

A film egy Bush-idézettel kezdődik, amelyben az elnök fegyveres segítséget ígér idegen országok kormányainak a kábítószer elleni harcban. Majd következik maga a történet, az elnöki jelszó mozgóképes illusztrációja. Ritka madár az ilyen amerikai film, de azért időről időre feltűnik belőle egy példány. Legutóbb a Top Gun népszerűsítette hasonló kincstári propagandával az amerikai légierőt, Tom Cruise vendégszereplésével. Nicolas Cage szeretne legalább akkora sztár lenni, mint Cruise, ezért több „dekadens” szerep után ő is vállalt egy Pentagon-mozit: mely a változatosság kedvéért ezúttal a harci helikopterekről szól. A főhős szerelme természetesen itt is bajtársnő, ezúttal egy csinos pilótanő. A fiút eleinte zavarja, hogy kedvese egyben szakmai vetélytársa, ám az érvényben levő szolgálati szabályzatnak megfelelően megtudhatjuk, hogy a nők az amerikai légierőben is egyenlőek a férfiakkal. A mindent átmosó hazafias propaganda közép-európai szemmel eléggé megmosolyogtató: nálunk valahogy komolyabban csinálják ugyanezt. Nem ilyen felszínes cukormáz-bevonatként.

Lehet persze, hogy a videójátékok forgalmazói is besegítettek a produkció költségeibe. A film azt az illúziót táplálja zömében tizenéves nézőiben, hogy a komolyabb videójátékok ugyanazt az „élvezetet” nyújtják, mint maga a harctéri bevetés, és latin-amerikai bennszülötteket irtani vagy videón halomra lőni az ellenséget ugyanolyan felkészültséget és tehetséget igényel. A videósok örülnek ennek: de vajon mit szólnak hozzá a játékból kiirtott latin-amerikaiak?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4200