KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Magyar József (1928–1998)

Varga Balázs

 

Színész szakon kezdte a Főiskolát, egy osztályba járt Soós Imrével, Horváth Terivel és Váradi Hédivel, pár hónappal később azonban váltott. Két évet tanult Moszkvában is, végül rendező-operatőrként végzett. Az ötvenes évek végén a fiataloknak teret engedő Budapest Filmstúdióban a téeszesítésről készített dokumentum-játékfilmje, A mi földünk csak súlyos kompromisszumok árán került ki a dobozból. Folyamatosan, gyorsan dolgozott. A hetvenes évek elején két szatirikus játékfilmet is jegyzett (A vőlegény nyolckor érkezik, Illatos út a semmibe), majd újra a dokumentumfilm felé fordult. Legnagyobb sikereit mind a szakma, mind pedig a közönség körében a nyolcvanas években, a „mi-filmekkel” aratta. A Mi, büszke magyarok a nemzettudat, A mi családunk a gyermeknevelés, A mi iskolánk az iskolarendszer problémáit tárgyalta, A mi kis ügyeink a keszthelyi Helikon-kastély körüli zűrös ügyletekről, az Időzített bombáink a Medicor vállalat autóbuszának annak idején nagy port felvert tragikus balesetéről szólt. Filmjei egy-egy társadalmi jelenséget, közéleti visszásságot pécéztek ki és jártak körül, jobbára kritikus, szatirikus hangnemben – ez az attitűd inkább a hetvenes évekre volt jellemző, a következő évtizedben már néha idegenül hatott. Nem volt ellenzéki, de a rendszer apologétája sem. A többes szám első személyben megfogalmazott filmcímek nem csak grammatikai kategóriát jeleztek: Magyar József munkáit a politikai szerepvállalás, a társadalmi elkötelezettség hevítette. Mindig sokakat érintő témákkal foglalkozott, több dokumentumfilmje százezres nézőszámot produkált a mozikban. Nyert Mannheimben, Oberhausenben, Karlovy Varyban. Nem volt iskolaalapító, formákat megújító originális alkotó, de hamar megtalálta a saját hangját. Halálával a magyar dokumentarizmus egyik kismestere távozott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3833