KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Szeretlek mint Állat!

Függőségi iszonyok

Huber Zoltán

Novák Erik erősen személyes, improvizációs filmes kísérlete a romantikus komédiák karcos antitézise.

 

A szubjektív nézőpont intenzívebb használata elsősorban a tudatfilmek és horrorok sajátja, de a kisebb kamerák felfutásával a found footage is önálló történetmesélési típussá vált. Az egyes szám első személyű szemszög más műfajokba is átszivárgott, a romantikus komédiák azonban eddig érintetlenek maradtak. A Szeretlek mint Állat! már csak azért is egyedülálló kísérlet, mert a romkomok egyik kedvelt alaptémáját a személyes perspektíva kizárólagosságával ötvözte. Novák Erik filmje persze nem romantikus és távolról sem komédia. A nőfaló hedonista nézőpontjából rögzített érzelmi káosz a főhős viszonyain keresztül a férfi-női kapcsolatok sötétebb oldalát mutatja meg.

Az összetört szívekkel teli útkeresés másik különlegessége, hogy előre megírt forgatókönyv nélkül, hosszabb improvizációkból állt össze. Novák Erik hagyományos stáb nélkül, fejre szerelhető vagy napszemüvegbe rejtett kamerákkal forgatott, kettesben az adott színésznővel. A választott technika törvényszerű következménye, hogy a hagyományos játékfilmek gondosan kimunkált vizuális világával szemben a Szeretlek mint Állat! másfajta befogadói hozzáállást kíván. A hirtelen mozduló, imbolygó képek, a kisebb felbontás próbára tehetik a szép fényekhez és stabil kompozíciókhoz szokott nézőt, cserébe viszont nagyfokú önreflexiót kínál.

Az egyes szám első személyű nézőpont használatának számos izgalmas következménye van. Novák Erik nemcsak olyan helyszíneken forgathatott, ahol egyébként lehetetlen lett volna, de az improvizációk szabadságfoka és intimitása is jóval magasabb. Bár a filmben végig a rendező alteregó-hőse áll a középpontban, kizárólag a vele kapcsolatba kerülő, rá reagáló nőket látjuk. A filmben felbukkanó színésznők nem véletlenül szerepelnek egyenrangú társalkotóként a stáblistán. Nemcsak az egyes jelenetek, de a teljes történetívek is a velük folytatott beszélgetések és improvizációk eredményei. A hiteles hétköznapi környezetbe helyezett rögtönzések egyszerre közvetlenek és természetesek.

Novák Erik elmondása szerint a Szeretlek mint Állat! önterápiás céllal készült. A különböző szálak néha évek alatt formálódtak, a rendező és a vele dolgozó színésznők a saját tapasztalataikat is belegyúrták a szituációkba. Novák karakterében számos nem éppen vonzó férfi tulajdonság egyesül, a hűtlenségtől az elköteleződés-fóbián át a függőségekig. A vele különféle viszonyokba bonyolódó nők próbálják elfogadni vagy legalább megérteni a főhőst, felvillantva a viselkedése mögött lappangó dilemmákat és sérüléseket. A paletta széles, a férfi-női barátság problematikája ugyanúgy felbukkan, mint a céltalan hedonizmus vagy az életközépi válság kilátástalansága.

A választott rendezői megoldásoknak hála az érzelmi utazás mégsem tételszerű vagy didaktikus. A száz órányi anyagból összevágott film történései mozaikszerűen illeszkednek egymáshoz, a tulajdonképpeni cselekményt magunknak kell összeraknunk. A párbeszédek gyakran indulatos töltelékszavakból, elhadart, be nem fejezett, ki nem mondott gondolatokból építkeznek. A biztonságos külső isteni nézőpont helyett a nézőnek így akár tetszik, akár nem, a főhős bőrébe kell bújnia. Bármit is gondoljon róla, egész egyszerűen nem maradhat közömbös iránta. A rendező önterápiája így továbbgondolásra érdemes, néha kifejezetten kényelmetlen kérdésekkel szembesít.

Novák Erik szerencsére nem mentegeti és nem is ítéli el főszereplőjét, inkább nagy adag empátiával és őszinteséggel boncolgatja ezt a sajátos létállapotot. Az egészséges öniróniának köszönhetően a Szeretlek mint Állat! a nem éppen nézőcsalogató koncepció és a súlyosabb témák ellenére sem nehéz vagy nyomasztó. Novák Erik filmje egyszerre rokona az Egyetleneim egyre súlyosabb szerelmi ámokfutásának, Cassavetes önmarcangoló mélyfúrásainak és a fajsúlyosabb, sötétebb romantikus komédiáknak. Besorolni mégsem érdemes sehova, hiszen a jobb híján független filmes kísérletnek bélyegzett alkotás minden tekintetben egyéni utakat követ. Éppen ezért annyira örömteli és fontos, hogy megszületett.

 

Szeretlek mint Állat! – magyar, 2019. Rendezte és írta: Novák Erik. Kép: Novák Erik. Vágó: Papp Szilvia. Producer: Varga Gergely. Szereplők: Novák Erik (Erik), Parti Nóra, Péterfy Bori, Fátyol Hermina, Farkas Franciska, Tóth Orsi. Gyártó: Shooteasy / Filmworks / The Sign Studio. Forgalmazó: Mozgó Mozi. 93 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14126