KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Masamune Shirow: Ghost in the Shell

A testtelen Krisztus apostola

Kránicz Bence

A klasszikus manga technológiai adatokkal sűrűn telerótt lapjai a poszthumán fordulatról tudósítanak.

 

William Gibson, a Neurománc szerzője, a cyberpunk prófétája beszélt arról egy interjúban, hogy olyan sokat azért nem kellett gondolkodnia jövőbeli sci-fi világain. Elég volt egyetlen kirándulás Tokióba, hogy lássa, a cyberpunk maga a jelen. Az egymással összenőtt, gigantikus metropoliszok, a folyton szemerkélő eső, a munkába siető milliók arcára vetülő neonreklámok és digitális médiaképek fénye visszatérő háttér a nyolcvanas-kilencvenes évek mára klasszikussá nemesedett mangáiban. E két évtizedben Masamune Shirow annak a műfaji hullámnak vált a vezéralakjává, amely remekművek és kultuszdarabok egész sorát termelte ki, Akirától Battle Angel Alitán és a Blame!-en át a Neon Genesis Evangelion szívszorító nevelődési történetéig, és amely elsősorban rangos rajzfilmadaptációk révén jutott el nyugatra, új lendületet adva a hollywoodi sci-finek is.

Shirow a nyolcvanas években futott be máig leghosszabb sorozata, az Appleseed révén, a Ghost in the Shell (eredeti címén Kōkaku Kidōtai, vagyis Páncélos rohamosztag) pedig az évtizedfordulón jelent meg, bebiztosítva az interjút alig adó, álnéven dolgozó szerző helyét a legnépszerűbb manga-kák között. Nem is tűnik nehéznek néhány szóval leírni Shirow történeteit, mert az alapképlet általában ugyanaz: a közeljövőben – ma már inkább alternatív jelennek kellene mondanunk – az információs és robottechnológia alapjaiban határozza meg az emberek mindennapjait. A legtöbb emberbe került némi gép, vagy talán úgy pontosabb, hogy a jövő-menő robotokban maradt valami emberi mag, egy kis gerincvelő, vagy hamisítatlan szürkeállomány, ami miatt hőseink emberként tarthatják számon magukat.

A Ghost in the Shell egyik kérdése az, hogy érdemes-e ragaszkodni emberi mivoltunkhoz, ha a társadalmi hierarchia csúcsán álló politikusok a legbecstelenebb, legaljasabb gazfickók. A képregény tíz, önálló novellaként is olvasható fejezetében rendre a legfelsőbb körökig érő összeesküvéseket leplez le egy titkos akciócsoport, élén Kusanagi őrnaggyal, a félelmetesen hatékony kiborgkatonával. Shirow disztópiáját az intézményesített korrupció szervezi, kisszerű hatalmi játszmáikba belebolondult, pöffeszkedő hivatalnokok uralkodnak, akiket a szerző általában állatszerű, béka- vagy majompofájú figurákként rajzol meg. Velük szemben Kusanagi maga a tökéletesség, csillogó szemű, makulátlan testű gyilkológép, hasonlóan Shirow többi hősnőjéhez, például az életműből magyarul egyedüliként olvasható Dominion tankosztag-parancsnokához.

A pörgős, akciódús történetek befogadását a szerző két irányból nehezíti. A képregény stiláris sokszínűsége valójában csak a nyugati olvasó számára meghökkentő: az olykor brutálisan erőszakos cselekményt helyenként gyermeteg humor és az ehhez passzoló karikaturisztikus rajzok ellenpontozzák, ez a hangnemkeverés viszont a mangákban nem szokatlan. Annál különösebb Shirow mániákus precizitása, amellyel fegyverparamétereket, biológiai folyamatokat, információtechnológiai szaktudást rögzít, időnként riasztóan sűrű és rideg adatolással. Többről van szó, mint a posztmodern jellegzetes vonzódásáról a részletek iránt (lásd még: Tarantino és a Big Kahuna Burger), a Ghost in the Shell lapjain ugyanis maga a poszthumán fordulat zajlik le, ahol a humanista világkép átadja helyét a gép- és tudásközpontú hálózatnak. Az összeomló embertársadalom játékszereként használt Kusanagi őrnagy az új világrend testtelen Krisztusának, az animeváltozatban hangsúlyosabb szerepet kapó Bábjátékosnak válik apostolává, öntudatra ébredése pedig éppolyan küzdelmes, mint befogadóként alámerülni a Ghost in the Shell fikciójába. Shirow ráadásul a jegyzetekben röpke filozófiai traktátusokkal is kedveskedik, és a moralizálástól hiperaktív hősei sem mindig tartózkodnak („a fogyasztáson alapuló életmód fenntartásával teszünk igazán erőszakot a szegény országokon”, gondolkodik az őrnagy egy különösen véres akció után).

A korszakos jelentőségű rajzfilmadaptációból, a Páncélba zárt szellemből hiányzik a manga becsapós kedélyessége, Mamoru Oshii kezei között a kegyetlen szatíra komor és fenséges egzisztencialista munkává formálódott. Az anime az igazi remekmű, de a vízió teljes megértéséhez, ha úgy tetszik, a szellem pőre, páncél nélküli lényegének megtapasztalásához Shirow mangáját is forgatni kell.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13216