KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múltunk a beton alatt Magyar film, magyar idő – 1. rész
• Kelecsényi László: És akkor a Psota… Psota Irén (1929-2016)
• Babiczky László: Összhangzat és intuíció Beszélgetés Zányi Tamással
• Soós Tamás Dénes: 80 év derű Beszélgetés Csukás Istvánnal
ANDRZEJ ZULAWSKI
• Varga Zoltán: Lázas szerelmek balladái Andrzej Zulawski démonai
BRIT BŰNÖK
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal
• Roboz Gábor: Antihősök krónikái Ruth Rendell a moziban
TÁVOL-KELET
• Teszár Dávid: Kistigrisből nagy tigris Koreai film 2010-2015
• Géczi Zoltán: Renegátok sötét öltönyben Dél-koreai gengszterfilmek új hulláma
• Varró Attila: Nyolc milliméteres tűzerő Japán punkfilmek
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Az unokák mozija Magyar Filmhét: kisjátékfilmek
• Orosz Anna Ida: A pálya szélén Magyar Filmhét: animációs filmek
• Csiger Ádám: A nagy shortolás Friss Hús Fesztivál
• Pintér Judit: Ciao Annamaria! Trieszt
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Egy bunkó újságíró naplója Daniel Kehlmann: Én és Kaminski
• Forgács Nóra Kinga: A múltam helyett a múltadban Wolfgang Becker: Én és Kaminski
KRITIKA
• Sepsi László: Putyin kedvenc videójátéka Ilya Naishuller: Hardcore Henry
• Soós Tamás Dénes: Két gyerek, négy kerék Tiszta szívvel
• Baski Sándor: Kitörési kísérlet Hurok
MOZI
• Baski Sándor: Mama
• Pazár Sarolta: A kommuna
• Forgács Nóra Kinga: Az alsó szomszéd
• Jankovics Márton: A lánykirály
• Vajda Judit: Bazi nagy görög lagzi 2.
• Simor Eszter: Gyilkos páros
• Tüske Zsuzsanna: A Főnök
• Alföldi Nóra: A szerelem gyerekkel jön
• Sepsi László: Cloverfield Lane 10
• Andorka György: Batman Superman ellen: Az igazság hajnala
• Varró Attila: A Vadász és a Jégkirálynő
• Kránicz Bence: A dzsungel könyve
DVD
• Bocsor Péter: Egyenesen Comptonból
• Gelencsér Gábor: Bizalom
• Soós Tamás Dénes: A harminchármak
• Gelencsér Gábor: Szegény gazdagok

• Kárpáti György: Szemmérték A FIPRESCI 90 éve
DVD
• Kránicz Bence: A válságstáb
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy gésa emlékiratai

Kárpáti György

 

A titokzatos Japán múltjába engedett betekintést Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című bestsellere. A regény első pillanattól Hollywood egyik vágyott filmprojektje volt, nem annyira történetével s párbeszédeivel, hanem leíró részeivel hatott, bepillanthattunk egy avatatlanok elől elzárt kultúrába. Steven Spielberg visszalépése után a Chicagóval révbe érő Rob Marshall kapott lehetőséget, hogy a japán kultúrát amerikai szemmel igyekezzen hitelesen ábrázolni. A direktor nagyon helyesen elhagyta a regény keretes szerkezetét, s csupán a narráció emlékeztet arra, hogy tulajdonképpen az egész film egyetlen flash back szekvencia, melyben nyomon követhetjük, hogyan lesz a halásztanyáról elragadott kilencéves Chiyóból minden idők legünnepeltebb kiotói gésája, Szajuri. A látványban igen erős és kreatív Marshall a színpadról le- és a musicalből kilépve rendkívül hatásos képekkel és színkezeléssel festette meg a 20-as 30-as évek Japánjának tablóját. Addig a pillanatig, amíg a kis Chiyo nem találkozik élete legmeghatározóbb alakjával s örök szerelmével, az Elnökkel, csupán két alapszín, a külsők kék és a belsők sárga színei váltakoznak, utána aztán kitárul a horizont és tobzódhatunk a legkülönfélébb színekben, árnyalatokban. A látvány mellett dicséret illeti a castingot is, hiszen a távol-keleti filmgyártás leggyönyörűbb, legismertebb és roppant tehetséges színésznői tűnnek fel a főbb szerepekben: Zhang Yi-mou- és Wong Kar Wai-filmek főszereplője, a kínai Gong Li; az egykori Miss Malajzia Michelle Yeoh; valamint a pimaszul fiatal és lenyűgöző Zhang Zi-yi.

Kár, hogy a film belehal a látványba, s nem képes e rejtett és titokzatos világ mélyére hatolni. Megismerkedhetünk ugyan bizonyos fogalmakkal és szokásokkal (mizuage, obi, danna stb.), de eleve hiteltelen, hogy angol nyelvű a produkció. A világháború kitöréséig Marshall körültekintően és komótosan araszol előre, ám azt követően érthetetlenül kapkodóvá válik, nem tud mit kezdeni az idegen amerikaiak megjelenésével, s az első repülők feltűnése az atmoszférát is megöli. A piás jenkik dorbézolása csak részben jelent kontrasztot, s olyan felszínes sztereotípia, mely nem képes kellőképpen érzékeltetni a Japánban végbemenő háborús sokkot és traumát. A japán kultúra bemutatása nem sikerült különbre, mint a negyedszázaddal ezelőtti Richard Chamberlain-féle Sógunban. Csak színesebbre.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8552


előző 1 következőúj komment

Ulpi#2 dátum: 2006-12-21 11:33Válasz
Azért a másik kritika _annyival_ nem jobb.

mpatia#1 dátum: 2006-05-11 11:13Válasz
Kedves kritikus, nagyon rózsaszín szemüvegen keresztül nézte ezt a filmet!

Pl. dicsérni a castingot és nem említeni a pont emiatt kirobbant botrányt Japánban... [a főszereplő nők kínaiak...] [usa - ferdeszemű az is, nem?! egyremegy]
Még csak nem is említeni a gyakran Barátok közt szintű hangsúllyal és rossz angolsággal elmondott -a filmet nagyon hiteltelenné tevő- dialógusokat....

[Ergo: a gésák Japánban éltek, kínaiak voltak, és rossz angolsággal kommunikáltak...]

A történetvezetés amelyik úgy tesz mintha csak két (na jó 3-4) gésa lenne egész Kiotóban, és nekik a legfőbb céljuk megszerezni egy gésa ház vezetésének jogait [stb] szintén fájdalmas.

stbstb

aki egy sokkal jobb kritikát akar olvasni e filmről annak ajánlom a következőt:
index.hu/kultur/cinematrix/kritika/gesa0323/

mpatia