KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múltunk a beton alatt Magyar film, magyar idő – 1. rész
• Kelecsényi László: És akkor a Psota… Psota Irén (1929-2016)
• Babiczky László: Összhangzat és intuíció Beszélgetés Zányi Tamással
• Soós Tamás Dénes: 80 év derű Beszélgetés Csukás Istvánnal
ANDRZEJ ZULAWSKI
• Varga Zoltán: Lázas szerelmek balladái Andrzej Zulawski démonai
BRIT BŰNÖK
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal
• Roboz Gábor: Antihősök krónikái Ruth Rendell a moziban
TÁVOL-KELET
• Teszár Dávid: Kistigrisből nagy tigris Koreai film 2010-2015
• Géczi Zoltán: Renegátok sötét öltönyben Dél-koreai gengszterfilmek új hulláma
• Varró Attila: Nyolc milliméteres tűzerő Japán punkfilmek
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Az unokák mozija Magyar Filmhét: kisjátékfilmek
• Orosz Anna Ida: A pálya szélén Magyar Filmhét: animációs filmek
• Csiger Ádám: A nagy shortolás Friss Hús Fesztivál
• Pintér Judit: Ciao Annamaria! Trieszt
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Egy bunkó újságíró naplója Daniel Kehlmann: Én és Kaminski
• Forgács Nóra Kinga: A múltam helyett a múltadban Wolfgang Becker: Én és Kaminski
KRITIKA
• Sepsi László: Putyin kedvenc videójátéka Ilya Naishuller: Hardcore Henry
• Soós Tamás Dénes: Két gyerek, négy kerék Tiszta szívvel
• Baski Sándor: Kitörési kísérlet Hurok
MOZI
• Baski Sándor: Mama
• Pazár Sarolta: A kommuna
• Forgács Nóra Kinga: Az alsó szomszéd
• Jankovics Márton: A lánykirály
• Vajda Judit: Bazi nagy görög lagzi 2.
• Simor Eszter: Gyilkos páros
• Tüske Zsuzsanna: A Főnök
• Alföldi Nóra: A szerelem gyerekkel jön
• Sepsi László: Cloverfield Lane 10
• Andorka György: Batman Superman ellen: Az igazság hajnala
• Varró Attila: A Vadász és a Jégkirálynő
• Kránicz Bence: A dzsungel könyve
DVD
• Bocsor Péter: Egyenesen Comptonból
• Gelencsér Gábor: Bizalom
• Soós Tamás Dénes: A harminchármak
• Gelencsér Gábor: Szegény gazdagok

• Kárpáti György: Szemmérték A FIPRESCI 90 éve
DVD
• Kránicz Bence: A válságstáb
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mary Shelley

Pethő Réka

Mary Shelley – brit, 2017. Rendezte: Haifaa Al-Mansour. Írta: Emma Jensen. Kép: David Ungaro. Zene: Amelia Warner. Szereplők: Elle Fanning (Mary), Douglas Booth (Percy), Tom Sturridge (Byron), Bel Powley (Claire), Ben Hardy (Polidori). Gyártó: HanWay Films / BFI. Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos. 121 perc.

 

Az életrajzi filmek alapvetőn két irányt követhetnek: vagy azt tűzik ki célul, hogy a történelmi hűséghez folyamatosan ragaszkodva minél több tényt és eseményt jelenítsenek meg a bemutatni kívánt alak életéből, vagy elrugaszkodva a lexikális életút-felmondástól, egy szubjektív mesét tárjanak elénk az adott karakterről és a korszakról, amelyben élt. A Mary Shelley valahol félúton van ezek közt, mert bár Haifaa Al-Mansour alkotásában a bemutatott események nagyrészt megfelelnek a valóságnak, a hangsúly mégis az érzelmeken és a hangulatteremtésen van.

A film 16 éves korától követi Mary-t, akinek minden vágya, hogy szülei példáját követve maga is író legyen. Megismerkedik a költő Shelley-vel, és szerelmüknek az sem szabhat gátat, hogy egyedül, szegénységben kell boldogulniuk – mivel a költő egy feleséget és gyermeket hagyott faképnél, Mary apja is ellenzi a kapcsolatukat, a Shelley-családja pedig egyenesen kitagadja a fiút. A nehéz anyagi körülmények következtében pár hónapos gyermeküket is elveszítik, és Mary olyan kétségbeesésbe zuhan, amelyben Percy nem tud az a társ lenni, akire a lánynak szüksége lenne. A mély magány állapotában az addig a saját írói hangja megtalálásával küzdő nő – szinte fel sem kelve az asztaltól – megírja a Frankensteint.

A Mary Shelly gyönyörű díszlettel, a korabeli mindennapok lassú tempójával és kiemelkedően szép képi világgal teremti meg a közeget a hősnő két évének bemutatásához, amíg könyvimádó kamaszlányból gyermekét elvesztő, kemény nővé válik, és papírra veti híres regényét, amely először nem jelenhetett meg a neve alatt – lévén, hogy nő írta –, ám kétszáz évvel később is vonatkozási pont és népszerű olvasmány. Pontosan felépített alkotás, ahol a kétórás játékidőt épp félóránként tagolják a kulcsfontosságú események (szembesülés Percy feleségével, találkozás a holtak „életre keltésének” lehetőségével, a könyv megírása) –talán túlontúl melodramatikus, mégis izgalmas bemutatása annak, mi is teremtette meg a Frankensteint: nem az írói szándék, nem az alkotói fantázia, hanem Mary saját tragédiájának terápiás jelleggel papírra vetett megfogalmazása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14058