KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kovács László (1933–2007)

Andor Tamás

 

Egyszerű név, egyszerű szakma, természetes halál.

Nagyszerű név, nagyszerű szakma, keserves halál.

Kovács László magyar származású amerikai filmművész, Kovács László Amerikában élő magyar filmművész hosszú, súlyos betegség után, hetvennégy éves korában egy vasárnap hajnalon, Beverly Hills-i otthonában elhunyt.

Rendelkezett azzal a különös képességgel, ami a hályog-kovácsot sikeres mesterré, nagyszerű művésszé avatja. A nehezebb úton, idegenben, szívósan és következetesen dolgozva küzdötte magát a legjobbak közé Hollywoodban, ahol mint tudjuk, minden látszat ellenére nem elég magyarnak lenni. De fontos nem elfelejteni, hogy honnan jön az ember.

Innen ment el, kalandos úton, a korábban végzett és csak felületesen ismert Zsigmond Vilmossal, a későbbi, fontos, nagyszerű baráttal. Hónuk alatt szorongatva egy-egy főiskolás Arriflexet szatyorból, titokban felvételeket készítettek az 56 vérében fürdő Budapestről.

A felvett anyaggal sikerült elhagyniuk az országot és ez a hiteles dokumentum anyag egy producer révén filmmé alakult. Hogy-hogy nem csak 1961-ben került adásba a CBS-televízió jóvoltából. Hazájuk diktatórikus hivatalossága igyekezett róluk megfeledkezni, korábbi lehetőségüket bizonyító, főiskolás műveiket nem adták ki. Nulláról kellett kezdeni.

Fotós műtermekben, filmlaboratóriumokban dolgoztak, lassan jutottak előre.

Tíz év telt el, mikor Kovács egy Pokol angyalai újra száguldanak című filmet fényképezett. Talán ennek a „motoros” gyakorlatnak köszönhette, hogy megkapta az Easy Rider forgatókönyvét, ami saját bevallása szerint eleinte nem nagyon tetszett neki. A fiatal és tehetséges Dennis Hopper lelkesedése magával ragadta, és ez a film a maga viszontagságos karrierjével Kovács későbbi nagyszerű pályájának is meghatározójává lett. Hopper és Kovács elindított valami fontos újat a festett díszletek közé szorult hollywoodi film életében. A szintén Jack Nicholson főszereplésével forgatott Öt könnyű darab (Five Easy Pieces) már beérkezett nagy operatőrré avatta Kovács Lászlót.

Dolgozott Peter Bogdanovich-csal, Robert Altmannal, Louis Malle-al, számos neves rendezővel. Több fontos díjjal, életműdíjjal kitüntetve főiskolai mesterének, Illés Györgynek hívására Zsigmond Vilmossal együtt évek óta hazajártak és az operatőri mesterkurzus professzoraiként továbbírták a magyar operatőriskola hírnevének legendáját. És 2005-ben Kovács László filmoperatőr Illés György, Tóth János és Zsigmond Vilmos társaságában átvette a Magyar Operatőrök Társaságának életmű díját, a Legenda-díjat.

Meghatottan fogadta ezt a hazai szakma által nyújtott elismerést, úgy nézett körül az ismerős ismeretlenekkel zsúfolt ünneplő teremben, mint aki egy viharos pályán fontos, megtalált gyökérbe kapaszkodik.

A magyar operatőrök nevében fájó szívvel búcsúzom egy példás művésztől, aki ennek a gyökérnek már örökké tápot adó nagyok közé távozott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9123