KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twist Olivér

Hegyi Gyula

 

Dickens Twist Olivérja nemcsak gyermekeknek és gyermekeket nevelő felnőtteknek, de a biztos sikerre számító filmeseknek is alapvető és ajánlott olvasmánya. A kis Olivér sötét bűnök és angyali jótétemények közt sodródó sorsa az első, 1909-es amerikai némafilmtől az egy évtizede nálunk is nagy sikerrel vetített, Carol Reed rendezte angol-amerikai zenés változatig (Oliver) számos produkcióban ríkatta meg az ifjabb és idősebb mozinézőket. Született magyar Twist Olivér-film is Garas Márton rendezésében, 1919-ben, s a múltszázadi angol árva fiúcska olyannyira otthonra lelt nálunk, hogy nevét feltehetően még „sznobék” is magyar sorrendben és magyar kiejtéssel említik.

A regény legfrissebb angol filmváltozata nem a literatúra és a filmtörténet tudós összehasonlítóinak készült: kiindulópontul azt feltételezi, hogy ha úgy általában ismerni véljük is Twist Olivér történetét, a fordulatos és izgalmas kalandokat a nézők nagy többsége mégis szívesen, zsöllyéjében vagy tévéfotelében kényelmesen elterpeszkedve, a mesélőkedvnek kijáró szeretettel fogadja. Clive Donner rendező nem bízik a „modern”, megcsavart, a mainak vélt tanulságokkal „megfejelt” újmódi mesemondásban, s úgy gondolja, hogy Dickens mester forgatókönyvírónak sem lett volna éppen utolsó: a film már-már az illusztrációig hűen követi a dickensi tollat.

Mindezt azzal éri el, hogy nem annyira szavakban, mint inkább stílusában követi a nagy sikerregényt: a múlt századi prózát a huszadik századi tradicionális filmkészítés letisztult, magabiztos eszközeivel alakítja mozivá. Talán csak a kicsit vértelen, túlontúl törékeny és kiszámítottan „ennivaló”, gyermeksampon-reklámba illő címszereplő idegen a dickensi világtól: szalmaszőke, gondosan ápolt és laza-frissen aláhulló frizurájához nehéz hozzáképzelni a dologházat, a tolvajtanyát vagy akár a múlt századi angol úrilakot, ahol a mindennapi hajmosás ugyancsak nem volt divatban. Vaskos-realista környezetéhez képest előkelő idegen ő a történetben: de nem elképzelhetetlen, hogy ez a kontraszt még népszerűbbé teszi a filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6280