KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha ölni kell

Barna György

John Grisham első regényét, a Time To Killt (Ha ölni kell) 1987-ben befejezve nyomban A cégbe fogott, és az utolsó fejezetet már úgy pötyögte be a gépbe, hogy közben A Pelikán ügyirat járt a fejében. Innen a K-medencéből – a korlátlan képzelet világból – úgy képzelhetnők, Grisham szövegszerkesztőjére a Nagy Amerikai Stúdió párhuzamos üzemmódban dolgozó filmszinopszis-szerkesztő szoftverjét (lúgozd ki 4.01) csatlakoztatták – úgy írd, hogy lássam! Joel Schumacher ruha dizájner-rendezőre várt most is a feladat – ő már bizonyított (Az ügyfél – ez is Grisham –, Összeomlás; Batman mindörökké) –, hogy bekockázza Jusztícia legújabb kalandjait.

Mississippi és rasszizmus. Két huligán meggyaláz egy tízéves fekete kislányt. Az apa (Samuel L. Jackson) nem bízik a fehér igazságszolgáltatásban, lelövi a beismerő vallomást tett fehéreket. Akkor most újra: alkalmas-e az amerikai igazságszolgáltatási rendszer arra, hogy oltsa a például Charles Bronson által szérializált kisemberi (kisebbségi) bosszúvágyók szomját? Bronson ott volt egyszer a Vadnyugaton, majd a hetvenes évek közepén már a nagyvárosokban tesz s. k. rendet. Kénytelen elvégezni a piszkos munkát az arra alkalmatlan illetékesek helyett. Rendszerető, erkölcsös gyilkos, hős. A mozinéző hoz programozott felmentő ítéletet. Önmagára nézve. Mi az viszont, ami felment(het) egy önbíráskodót a tárgyalóteremben? Grisham (eredetileg ügyvéd) szerint perdöntő a címbéli pillanat, vagy időszakasz, amikor az agy csak a fogat-fogértra tud gondolni, a lélekorvosok is igazolhatják. Innentől már a „tizenkét dühös ember” dolga, hogy félretéve minden előítéletet, képmutatást, beismerő-ítéletet hozzanak: ők is ezt tették volna. Még akkor is, ha a vádlott feketebőrű, a bíró és az ügyész rasszisták. Így a szintén fehérbőrű védőügyvéd záró perbeszédén múlik majd minden...Van még a filmben szívszorongatás, Ku-klux-klan, magánéleti válság, Mickey Mouse, és a Sutherland-családból a Donald meg a Kiefer, akik nem is rokont játszanak, és nem is csavarnak szánták a filmben, hogy hasonlítanak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=386