KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Usagi Yojimbo

A magyar képregénykiadás egyik biztos pontja évek óta az Usagi Yojimbo. Ellentétben a többnyire rövidebb epizódokat tartalmazó korábbi kötetekkel, A kard című rész egyetlen, hosszabb lélegzetű történet, amelyet sokan tartanak Stan Sakai legjobb művének. Az epikus ívű sztori valóban tartalmazza is mindazt, amiért kedvelni lehet a szamuráj nyúl világát, van benne akció, történelmi háttér, misztikus elem, bátorság és galádság, nyílt és kétértelmű alakok egyaránt. A cím egy „fűvágó” nevű legendás kardra utal, amelynek még a létezéséről sem tudni bizonyosat, bár állítólag a mai napig megvan, és Akihito császár koronázásánál lehetett látni (illetve nem lehetett, mert az ereklyét őrző sintó papok jól bebugyolálták).

Usagi Yojimbo 12: A kard. Fekete-fehér, puhafedeles, 268 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

 

Lucky Luke

Két vadonatúj epizód (Lucky Luke Pinkerton ellen, Magányos lovasok) után ismét egy klasszikusra kerített sort a Pesti Könyv. A történet eredetileg 1964-ben jelent meg folytatásokban. Az író, René Goscinny legjobb időszakának a kezdetén járunk, másik figurája, Asterix ugyanebben az évben keresi fel Kleopátrát Egyiptomban, az egyre növekvő siker hatására a szerző valósággal sziporkázik.

A mozikban és főleg a sűrűsödő televíziós vetítéseknek köszönhetően javában tart a western divatja, újabb generáció fedezi fel a John Ford, Raoul Walsh és Howard Hawks klasszikus filmjeit, de az Egy maroknyi dollárral bekopogtat már Sergio Leone is, a következő években párhuzamosan fut majd a klasszikus vadnyugati hősöknek és azok paródiáinak a karrierje. Márpedig Lucky Luke mindkettő tud lenni egyszerre, és a western toposzok fejük tetejére állításával a vadnyugatot hosszú amerikai tartózkodása alatt felfedező Morris és minden témában brillírozó cinkosa, Goscinny kihozza a maximumot a lehetőségekből.

Ford emlékezetes „lovassági” ciklusa, az Apacs erőd, a Sárga szalagot viselt és a Rio Grande különösen sok anyagot szolgáltathatott a szerzőknek, a cím pedig nagy valószínűséggel az 1956-os 7th Cavalry-ra utal, MacStraggle ezredes alakját állítólag ennek a főszereplőjéről, Randolph Scottról mintázta Morris.

Lucky Luke 18: A 20. lovasezred. Színes, puhafedeles, 44 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 

Magyar western

Sváb József azon kevés hazai képregényrajzolók egyike, akik az adaptációs kor alkonyának az idején léptek színre, és realista stílusban igyekeztek modernebb felfogású, lehetőleg eredeti műveket készíteni. Sajnos, a korszak nem igazán kedvezett ennek az elképzelésnek, amit jól mutat, hogy az ősszel megjelent gyűjtemény két történetének az eredeti kiadási dátuma között 16 év telt el – ami azért, valljuk be őszintén, meg is látszik, a Max Brand nyomán készült Sivatagi bor jóval érettebb, erőteljesebb munka, mint a Cochise. még ha Sváb saját színezése finoman el is fedi a különbségeket.

Western-képregények. Színes, puhafedeles, 48 oldal. Kiadó: Linea Comics.

 

A kivételös X-Embörök

Mi lett volna, ha az X-Men mutáns tagjai és ellenségei nem Amerikában, hanem Európában tűnnek fel? Szűkítsük tovább a lehetőségeket: Magyarországon. Még tovább: Szegeden. Jó ötlet? Néhány fiatal képregényrajongó így gondolta tíz évvel ezelőtt, és azóta is folyamatosan gyártja a történeteket az interneten. Jellegzetesen amatőr munka, annak minden szerethetőségével és sutaságával együtt, de az teljes bizonysággal érződik rajta, hogy alkotói kiválóan ismerik és kedvelik paródiájuk mintáját. Eddig csak néhány vékonyka „különszámot” mertek bevállalni nyomtatásban, ám az 5. Szegedi Képregényfesztivál alkalmából felbátorodtak, és a teljes első kötetet megjelentették öt füzetben, amelyeknek már a címe is külön program: Mágnesvas újra világuralomra tör, Békaember balladája, Újra együtt, B-terv, C-terv, X-Embörök kontra X-Embörök. Nem éppen a legkönnyebben beszerezhető a sorozat: az x-emberok.blog.hu weboldalon érdemes körülnézni.

X-Embörök 1-5. Színes, irkafűzött, füzetenként 24 oldal. Szerzői kiadás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11622