KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Itt is, ott is

Forgács Nóra Kinga

Tamo i ovde­ – szerb-amerikai-német, 2009. Rendezte és írta: Darko Lungulov. Kép: Mathias Schöningh. Zene: Dejan Pejovic. Szereplők: David Thornton (Robert), Mirjana Karanovic (Olga), Cyndi Lauper (Rose), Branislav Trifunovic (Branko). Gyártó: KinoKamera. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 85 perc.

Robert megkeseredett New York-i szaxofonos, aki ötvenes évei elején szembesül azzal, hogy súlyosbodó depressziója következtében nem képes már játszani. A véletlen hozza össze Brankóval, a szerb bevándorlóval, aki üzletet ajánl neki: ha elutazik Szerbiába, és feleségül veszi a fiú kedvesét, 5000 dollár üti a markát. A cél természetesen az amerikai vízum, az utazás hozadéka pedig könnyen kiszámítható: Robert változik, miközben megváltoztatja három ember életét.

Az Itt is, ott is szerb, amerikai és német koprodukcióban készült, a két fő helyszín két ikonikus város: New York és Belgrád. A városok által jelképezett társadalmi, történelmi szituációk és az emberi sorsok is sematikus ábrázolást nyernek kezdetben: a Robert számára élhetetlen New York a lehetőségek és a nagy átverések városa, míg a háborús sérüléseket viselő Belgrád egy sértett, de büszke és barátságos közösség lakóhelye.

A filmben mégis felismerhetően ott az erő, az érzékenység és a humor, a New York-i szál kalandos eseménysorában éppúgy, mint annak a lélektani folyamatnak a rajzában, ami időközben Belgrádban két felnőttet szabadít meg a magánytól: Brankó anyját (a Szerelmem, Szarajevóból ismerős színésznő, Mirjana Karanović visszafogott játéka lebilincselő), és a cinikusból romantikusba váltó hőst, Robertet. A két szál azonban nem szervesül igazán, a hatások gyengítik egymást, a jelenetek inkább szituációra vagy jellemre épülő gegeknek tetszenek, és a szükséges azonosulási felület is hiányzik.

Az árnyalt gondolkodás leginkább a zárlatban mutatkozik meg: bár a film történetét lekerekíti, az emberi történeteket mégis nyitva hagyja, csak éppen egy olyan pontra vezet el, ahonnan már van reális lehetőség a boldog(abb) folytatásra. A záró etap mellett a felütés vésődik még a néző emlékezetébe: a szelektív hulladékgyűjtőig tartó utcai versenyfutás a depressziós férfi és egy homeless-kinézetű nő között olyan remek geg, ami frappánsan érzékelteti a világban uralkodó érzelmi és gazdasági abszurditást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10222