KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/március
ROCK-LEGENDÁK
• Géczi Zoltán: Az ember, aki nem volt hajlandó megöregedni David Bowie (1947-2016)
• Jankovics Márton: A sérülékenység krónikája Janis – A Janis Joplin-sztori
• Pernecker Dávid: Hozzáállás kérdése Don Letts dokufilmjei a punkról
MAGYAR MŰHELY
• Fazekas Eszter: Egy fényt, egy sugárt Magyar képmesterek: Hildebrand István
• Soós Tamás Dénes: Feketén fénylett Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Kővári Orsolya: „Mindenki a maga szintjén nyomorog” Beszélgetés Thuróczy Szabolccsal
• Bilsiczky Balázs: Darázsfészek Beszélgetés Nemes Gyulával
TŐZSDE-RULETT
• Kolozsi László: A kijózanodás kora Anti-kapitalista filmek
• Teszár Dávid: A piac törvénye Mennyit ér egy ember?
BETILTOTT VÁGYAK
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ körkép: Délszláv filmek
• Huber Zoltán: Magukra találnak Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál
FRITZ LANG
• Várkonyi Benedek: Különös pár Fritz Lang és Thea von Harbou
• Martin Ferenc: A háború árnyai Fritz Lang hadjárata
FESZTIVÁL
• Orosz Anna Ida: Elsőfilmesek és veteránok Oscar-jelölt animációs rövidfilmek
• Mátyás Győző: A keresés filmjei Torinó
KÍSÉRLETI MOZI
• Nagy V. Gergő: A nagyság domborzata Grandrieux és a spirituális testiség
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Az ördög és Miss Jones Szuperhős-sorozatok a tévében
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Kutyából szalonna Joe Kelly: Deadpool Omnibus
• Kovács Marcell: Rizikós revízió Tim Miller: Deadpool
KRITIKA
• Pályi András: A test esete a szellemmel A test
• Varró Attila: Temetni jöttek Ave, Cézár!
• Baski Sándor: Közszolgálat Spotlight – Egy nyomozás részletei
• Pápai Zsolt: Dohos exteriőrök Indián
MOZI
• Baski Sándor: Egy háború
• Teszár Dávid: A Zarándok
• Schubert Gusztáv: Amnézia
• Árva Márton: Blue Lips
• Forgács Nóra Kinga: Short Skin – Szűkölő kamaszkor
• Vajda Judit: Minden út Rómába vezet
• Alföldi Nóra: Egy őrült pillanat
• Kovács Kata: Hogyan legyünk szinglik?
• Roboz Gábor: 400 nap
• Kránicz Bence: Viharlovagok
• Varró Attila: Farkas totem
• Tüske Zsuzsanna: A Fiú
DVD
• Kránicz Bence: Manglehorn – Az elveszett szerelem
• Pápai Zsolt: Kopp-kopp
• Soós Tamás Dénes: A szerencse forgandó
• Kránicz Bence: Gyalogáldozat
• Benke Attila: A kelletlen útitárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csapda

Harmat György

Klopka – szerb-német-magyar, 2007. Rendezte: Srdjan Golubovic. Írta: Nenad Teofilovic regényéből Melina Pota Koljevic és Srdan Koljevic. Kép: Aleksandar Ilic. Zene: Mario Schneider. Szereplők: Nebojsa Glogovac (Mladen), Natasa Ninkovic (Marija), Miki Manojlovic (Koszta), Anica Dobra (Jelena). Gyártó: Filmhouse Bas Celik / Mediopolis / Új Budapest. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 106 perc.

 

 „Azt gondoltam: ha valaha találkoztam jó emberrel, akkor Ön az” – mondja a film végén az özvegy a férje gyilkosának. Hogyan kárhozik el egy jó ember: ezt a folyamatot követi nyomon Srdjan Golubovic’ szerb-német-magyar koprodukcióban készült alkotása. Jónak ismerjük meg mi is a mérnök Mladent, a film főhősét: intelligens, érzékeny, érett (s ilyen eszközökkel játssza is el őt a színészet magasiskoláját nyújtó Nebojsa Glogovac). Kicsit talán élhetetlen, annyira mindenesetre az, hogy napjaink Szerbiájában ő és tanítónő felesége ne tudják előteremteni azt a 26 000 eurót, ami halálos beteg kisfiuk berlini műtétjéhez kellene.

Elkövetnél-e gyilkosságot, ha csak így menthetnéd meg gyermeked életét? – ezt az erkölcsi dilemmát fordítja le a film nyelvére a társíró-rendező Golubovic’. Mladen irtózattal és vonakodva végül is igennel válaszol a kérdésre, bérgyilkossá lesz. E rémületes csapdahelyzetnek és következményeinek lélektanilag finom, társadalmilag érvényes, befogadás szempontjából hatásos ábrázolása a mű fő erénye. Ahogy azonban a Nenad Teofilovic regényéből készült forgatókönyv egyre körmönfontabban szövi a szálakat, mind több hiteltelen mozzanat lopózik be a filmbe. Mladen megtudja, hogy a megölendő „célszemély” nemcsak (valószínűleg) gátlástalan üzletember, hanem férj és apa is, akinek ráadásul ismeri feleségét és kislányát. Aztán – már a temetés után - ő viszi kórházba áldozata nejét. Végül pedig (miután a megbízó nem fizet) az özvegy biztosítja azt az összeget, mellyel Mladen fiát megműthetik.

Az ilyen erős dramaturgiai önkényt, a véletlenek ennyire zárt áramkörét csak a zseni képes művészi szükségszerűségként elfogadtatni: Shakespeare majd’ mindig vagy Wajda a Hamu és gyémántban. Jelen – szép, de nem hibátlan – filmjével Srdjan Golubovic’ nem ér fel erre a szintre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9112