KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/február
NEOWESTERN
• Varró Attila: Nem nőnek való vidék Női westernek
• Roboz Gábor: A halál torkában A visszatérő
• Baski Sándor: Vissza a gyökerekhez Aljas nyolcas
KÉTARCÚ HOLLYWOOD
• Parragh Ádám: Bábok színpadán Charlie Kaufman
• Kárpáti György: Folytatása mindig következik Hollywoodi franchise
• Sepsi László: Galaktikus örökmozgó Star Wars: Az ébredő Erő
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás: „Kakukktojás voltam mindig” Beszélgetés Bereményi Gézával
• Pápai Zsolt: Festő a felvevőgéppel Zsigmond Vilmos (1930-2016)
• Kolozsi László: Az utolsó pillanatban Gondolj rám
• Teszár Dávid: A Kékarcú Isten tanítása Menla hagyatéka
• Schubert Gusztáv: Magyar átok Egy passió kálváriája
• Soós Tamás Dénes: Jobban teljesít Aranyélet
NŐI NAPLÓK
• Ádám Péter: Szolgák és urak Egy szobalány naplója
• Tüske Zsuzsanna: Nők keretben Joy és Carol
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Szoba kilátás nélkül Emma Donoghue: A szoba
• Vajda Judit: Az emberrablás boldogsága Lenny Abrahamson: A szoba
BETILTOTT VÁGYAK
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Románia, Oroszország
KÍSÉRLETI MOZI
• Horeczky Krisztina: A táncfilm kezdetei A táncfilm kezdetei
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Érzelem és érzelem Tajvani hullámok – 3. rész
KRITIKA
• Jankovics Márton: A nagy családegyesítés Férfiak és csirkék
• Andorka György: Portré három ülésben Steve Jobs
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Vérvörös cipellők Kegyetlen tánc
MOZI
• Huber Zoltán: Egy tökéletes nap
• Baski Sándor: A nagy dobás
• Teszár Dávid: A boldogság titka
• Kovács Bálint: A pince
• Forgács Nóra Kinga: Az én szerelmem
• Árva Márton: Emlékek őrzői
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család kirándul
• Soós Tamás: Creed – Apollo fia
• Sepsi László: Az 5. hullám
DVD
• Soós Tamás Dénes: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
MOZI
• Csiger Ádám: Barátság extrák nélkül
DVD
• Soós Tamás Dénes: Szeretet és köszönet
• Pápai Zsolt: Selma
• Gelencsér Gábor: Szirmok, virágok, koszorúk
• Kránicz Bence: A hamisító
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Veszélyes vizeken

Schubert Gusztáv

Curtis Hanson filmje régies szabású akciómozi, többet küzdenek benne ésszel, mint erővel. Vagyis krónikusan vérszegény. Egy-két csúnya zúzódás, mindösszesen három halott. Nem tudom, hogy hozza így be a beléfektetett milliócskát. Csábításhoz marad tehát Meryl Streep és a veszélyes vizek. Az őrjöngő, rohanó montanai hegyi folyók hozzák a formájukat: lenyűgözőek és veszélyesek. Meryl Streep nem az. Úgyhogy vele is minden rendben van. Pár éve Kim Basinger tapicskolt gyönyörűen és nedvesen a zavaros vizekben, arra, ahol az Everglades – mocsarakban („erkölcsi fertő”); az volt a rosszabb felállás. Egy semmi-különös bostoni tanárnőről kiderül, hogy az élet nagyhercegnője, legyőzi a vad folyót, ahová nyári vízi túrára indult, és mellesleg az odaveszekedett rosszembereket is, akik őt és családját sakkban tartva próbálnak a sebes szurdokvizeken át eltűnni a rendőrség elől. Ezt az agyalmányt Hollywood mai sellői közül egyedül Meryl Streepnek hiszem el. Akárki más játszaná, szimpla superwoman-sztori kerekedne ki belőle. Maryl Streeppel mélyebb – ha nem is a legmélyebb – vizekre is elevezhetünk. Mert hát a kis Niagara, meg az ördögszurdok ‑ így a film – mind semmi ahhoz képest, ami odabenn örvénylik. A Veszélyes vizeken igazi családi thriller, sugallata szerint ott üti fel fejét a romlás, ahol a familiáris kötelékek meglazulnak. Ha a férjnek nem lenne fontosabb családjánál a munka, ha a magára hagyott feleség nem sóvárogna új kalandra, ha a fiúcska felnézhetne apjára – nem lennének ilyen könnyű prédái a csábos gonosznak. Aggodalomra nincsen ok: végül mindent legyőz a meglepetésszerűen újjáéledő családi szeretet. Még egyszer a hozzávalók: rosszemberek, vadvizek, csónakok. John Boorman negyedszázada ugyanebből minden idők egyik legnyomasztóbb thrillerét keverte ki. De ki emlékszik már a Deliverance-re?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=90