KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/február
NEOWESTERN
• Varró Attila: Nem nőnek való vidék Női westernek
• Roboz Gábor: A halál torkában A visszatérő
• Baski Sándor: Vissza a gyökerekhez Aljas nyolcas
KÉTARCÚ HOLLYWOOD
• Parragh Ádám: Bábok színpadán Charlie Kaufman
• Kárpáti György: Folytatása mindig következik Hollywoodi franchise
• Sepsi László: Galaktikus örökmozgó Star Wars: Az ébredő Erő
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás: „Kakukktojás voltam mindig” Beszélgetés Bereményi Gézával
• Pápai Zsolt: Festő a felvevőgéppel Zsigmond Vilmos (1930-2016)
• Kolozsi László: Az utolsó pillanatban Gondolj rám
• Teszár Dávid: A Kékarcú Isten tanítása Menla hagyatéka
• Schubert Gusztáv: Magyar átok Egy passió kálváriája
• Soós Tamás Dénes: Jobban teljesít Aranyélet
NŐI NAPLÓK
• Ádám Péter: Szolgák és urak Egy szobalány naplója
• Tüske Zsuzsanna: Nők keretben Joy és Carol
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Szoba kilátás nélkül Emma Donoghue: A szoba
• Vajda Judit: Az emberrablás boldogsága Lenny Abrahamson: A szoba
BETILTOTT VÁGYAK
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Románia, Oroszország
KÍSÉRLETI MOZI
• Horeczky Krisztina: A táncfilm kezdetei A táncfilm kezdetei
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Érzelem és érzelem Tajvani hullámok – 3. rész
KRITIKA
• Jankovics Márton: A nagy családegyesítés Férfiak és csirkék
• Andorka György: Portré három ülésben Steve Jobs
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Vérvörös cipellők Kegyetlen tánc
MOZI
• Huber Zoltán: Egy tökéletes nap
• Baski Sándor: A nagy dobás
• Teszár Dávid: A boldogság titka
• Kovács Bálint: A pince
• Forgács Nóra Kinga: Az én szerelmem
• Árva Márton: Emlékek őrzői
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család kirándul
• Soós Tamás: Creed – Apollo fia
• Sepsi László: Az 5. hullám
DVD
• Soós Tamás Dénes: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
MOZI
• Csiger Ádám: Barátság extrák nélkül
DVD
• Soós Tamás Dénes: Szeretet és köszönet
• Pápai Zsolt: Selma
• Gelencsér Gábor: Szirmok, virágok, koszorúk
• Kránicz Bence: A hamisító
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Őrült város

Bori Erzsébet

 

Nagyapámnak volt egy jó története: hogyan jöttem haza a Don-kanyarból. Torokszorító izgalom, humor, nagy tétek, minden megvolt benne, és én sose untam meg hallgatni. Már csak azért sem, mert a nagyapám sokszor elhajtott, régi dolog ez már, hallhattad eleget, de ha mégis kötélnek állt, mindig új részletekkel gazdagította az elbeszélést. Hiába, a nagyapám nem volt hollywoodi forgatókönyvíró, ő tudta, mi a jó ízlés meg az arányérzék.

Kínos még említenem is, miről szól az Őrült város: a csúnya, csúnya médiáról, amelynek szenzációéhsége akaratlanul is, de még inkább akarva, tragédiát csinál az élet hétköznapi és a sajtó nélkül többnyire maguktól is elsimuló konfliktusaiból. Az egykor (ami azt illeti, elég régen) szebb napokat is látott rendező és csapata már túl lehet azon, hogy szégyellje magát. Ennek a filmnek szemét a címe (kemény akciót ígér a taknyos moralizálás helyett), szemét a szereposztása (Dustin Hoffman és John Travolta neve milliókat fog bevinni a moziba, akik csak későn döbbennek rá, hogy mire dobták ki a pénzüket), és nincs benne egyetlen mondat, egyetlen gesztus, amit ne láttunk, hallottunk volna már ezerszer. Közhelyes, mondanám, de az unt közhelynek is van annyi mentsége, hogy legalább igaz. Unalmasan hazudni – filmben ennél nagyobb bűnt nem lehet elkövetni. A nagypapa már nem él, de ez még nem ok arra, hogy Costa-Gavrast nézzen az ember. Kértem volna meg az apámat, mesélje el újra, hogy volt az, amikor 1956-ban egy októberi éjszakán az elnyűhetetlen katonaköpenyében fennakadt egy temető vaskerítésén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3731