KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Átkozottak, szeretlek benneteket

Csantavéri Júlia

Alternatív kultúra – ez a fogalom jelzi Olaszországban mindazokat a művészeti és általános kulturális törekvéseket, amelyek a tömeges fogyasztást meghatározó intézményektől viszonylag távol, főként a helyi szervek vagy más független csoportok anyagi és erkölcsi támogatásával megkísérlik, hogy választási lehetőséget nyújtsanak a hivatalos vagy éppen hivatalosan ellenzéki ideológiákkal és esztétikákkal szemben. Ez a kultúra mindig közösségi, és bár hagyományosan politikai színezetű, mégsem törekszik átfogó megoldások elfogadtatására. Inkább a csoportok sajátosságainak legmegfelelőbb kérdéseket igyekszik megfogalmazni, erőteljes azonosulási mintákat kínálva közönségének is.

Csak ennek a folyamatnak a tükrében értelmezhető Marco Tullio Giordana alkotása, amely 1980-ban a locarnói fesztivál nagydíját nyerte el. Az 1968-as forrongásban felnőtt nemzedék önreflexiója ez a film, pillanatfelvétel tíz évvel a forradalomnak álmodott mozgalom kifulladása után. Olyan időszakot ábrázol, amelyben az államgépezet megmerevedése, az intézmények, pártok elbürokratizálása, a társadalmi szerepek elbizonytalanodása és a háttérből egyre erőteljesebben előretörő „vörös” és fekete terrorizmus megszünteti a hiteles cselekvés lehetőségét. A Moro-gyilkosság után eluralkodó félelem és a tömegkommunikáció által tudatosan szított általános bűntudat-érzés pedig már az egyén önazonosságát is veszélyezteti.

A rendezőt azonban nem az idevezető folyamatok izgatják, hanem a kialakult helyzet, az a légszomjhoz hasonló állapot, amelyben a tények jelentőségüket vesztik, a racionális cselekvés értelmetlen, s a lázadás egyetlen reális célja a halál. Olyan hőst választ, aki e tíz év utolsó felét az országon kívül, Latin-Amerikában töltötte, s így nem volt alkalma belenőni, fokozatosan belesimulni az új helyzetbe. Látszólag tétova sodródása a régi barátok, harcostársak és ellenségek között valójában súlyos küzdelem a megértésért, a cselekvési tér kialakításáért. Megemészthetetlen lett számára azonban a világ, amelyben végképp megbuktak hajdani eszméi, és ő maga is elfogadhatatlan, eleven anakronizmus a környezete számára. Nem keveredik nagy összeütközésekbe. Apró események, találkozások és elválások őrlik fel lassanként érzelmi tartalékait, sodorják értelmetlen pusztulásba.

A film alkotói egyértelműen azonosulnak hőseikkel, sajátjuknak vállalják ezt a világot. Ez a különös elfogadás, mely átok és szeretet egyszerre, adja a film sajátos atmoszféráját és okozza fénytöréseit; néhány fanyarul szép pillanat mellett melodramatikus közhelyeket is teremtve.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6487