KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Sólyomszárnyak suhanása

Varga Zoltán

Ha különc vagy, ki ne hagyd Tim Burtont.

 

Ódon fotográfiák kollekciója lajstromozza az enigmatikus szereplőket Tim Burton új filmjének nyitó és záró főcímén. Ilyen fátyolos fotók ihlették Ransom Riggs regényírót: viktoriánus fényképek köré szőtte meséjét a különleges képességekkel megáldott-megvert, szörnyek által fenyegetett gyerekekről, akik Vándorsólyom kisasszony védőszárnyai alatt a világtól elvonulva, mi több, egyetlen múltbeli napba rejtőzve élnek. A sikeres könyv vászonra álmodásához Burtonnél megfelelőbb személyt aligha lehetett volna találni – a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei éppúgy a burtoni életmű szerves része, mint amennyire a kortárs hollywoodi fantasy-termés jellegzetes darabja. A sztori közege és elsősorban persze a szereplők óhatatlanul az X-Men-filmekre rezonálnak (ezt a kapcsolódást Jane Goldman forgatókönyvírói közreműködése is megerősíti), de a Harry Potter-széria vagy a Szuper felsőtagozat bájos Disney-filmje sem éppen távoli rokonok – az Eva Green által megformált Vándorsólyom kisasszony pedig bevallottan a Mary Poppins címszereplőjének gótikus változata. Ezeket az előképeket frissíti fel az időhurok témakörére, az ugyanazon nap ismétlődésére építő művek (például az Idétlen időkig) elnagyolt megidézése. Az időhurokból eredő paradoxonok bár kidolgozatlanok – a századokon és generációkon átívelő szerelmi bonyodalom vagy az öregedés hiánya több figyelmet érdemelt volna –, viszont éppen az időhuroknak köszönhető az egyik legmegkapóbb képsor, amikor is az otthon lakói a végzetes bombatalálat pillanataiban lelassítják, majd visszapörgetik az időt.

Mégsem csupán a szuperhős-csapatok időparadoxonnal dúsított ifjúsági változatát látjuk, s ez Tim Burton képzeletvilágának és vizuális érzékének köszönhető. A Vándorsólyom kisasszony… visszavezethető a művész egyik legszemélyesebb munkájára is, Az osztrigasrác mélabús halálára. A Lisa Marie-nek ajánlott, közel 20 éve megjelent – azóta magyarul is kiadott – kis könyvecske morbid-fanyar freak show, amelyben Burton versikéi és rajzai egy szekérderéknyi különcről regélnek, többek közt a Mérgező Fiúról, a Bambuló Lányról vagy az Ággyá Változó Lányról – ők is beillenének (akárcsak a sövényszobrokkal megidézett Ollókezű Edward) a Vándorsólyom kisasszony kastélyában éldegélő figurák közé. Burton őket izgalmasabbá is teszi (még ha a legtöbben csupán mellékalakok), mint a „különlegesként” is meglehetősen szürkének bizonyuló főhőst, aki súlytalan marad olyan figurákhoz képest, mint a lebegő levegőlány vagy a tárgyakat életre keltő mágus. Kivált az utóbbi karakterben nem nehéz észrevenni az animátori teremtőerő rendezői vezérmotívumát (lásd Filmvilág 2008/2); a megelevenedő bábok borzongató stop-motion részletei nemcsak Burton bábanimációit villantják fel, de akár még a Quay fivérek dermesztő munkáit is eszünkbe juttathatják – márpedig az ő világuk fényévekre visz a hollywoodi komfortzónától. Hasonlóképpen merész a már-már švankmajeri szürrealizmusba hajló – amúgy a Homokember-legendáriumból merítő – szemgolyó-lakoma képsora is.

A Vándorsólyom kisasszony…-ban mégsem ezek a mozzanatok az uralkodóak, egy megapicben nem is lehetnének azok. A film azt a sokak által kétségkívül okkal kárhoztatott utat folytatja, amelyen Burton az Alice Csodaországbannal indult el és az Éjsötét árnyékkal ment rajta tovább, ámde előző szuperprodukcióihoz képest lényegesen szerencsésebb kompromisszum köttetett az auteur és a hollywoodi rutin között. Noha a mindennapi és a fantasztikus világ kontrasztba állítása elsikkad a játékidő második felében, és az összecsapások klisészerű eluralkodása is ront az összképen, mégis kiérződik a burtoni „dévaj jókedv és parttalan pajkosság” (Pápai Zsolt kifejezésével élve), amely gyökeresen eltérve a regény befejezésétől idézőjelezi az akciójeleneteket – vidámparkba helyezett konfrontációval, cirkuszporondon levezényelt harcokkal és (sokadik Harryhausen-tisztelgésként az életműben) a hősöket segítő csontvázsereggel. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei a rendező legjobban sikerült élőszereplős filmje a Sweeney Todd óta – vízalatti szekvenciái, különösen a kísértethajó enteriőrjei, önmagukban is bizonyítják, hogy Tim Burton szívmelengető mozimágiája még nem merítette ki tartalékait.

 

VÁNDORSÓLYOM KISASSZONY KÜLÖNLEGES GYERMEKEI (Miss Peregrine’s Home for Peculiar Children) – amerikai, 2016. Rendezte: Tim Burton. Írta: Ransom Riggs regényéből Jane Goldman. Kép: Bruno Delbonnel. Zene: Michael Hogham és Matthew Margeson. Szereplők: Asa Butterfield (Jacob), Eva Green (Vándorsólyom kisasszony), Ella Purnell (Emma), Chris O’Dowd (Portman), Terence Stamp (Abe), Samuel L. Jackson (Barron). Gyártó: 20th Century Fox / Chernin Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 127 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12948