KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mancs

Csiger Ádám

Mancs – magyar, 2014. Rendezte: Pejó Róbert. Írta: Szy Katalin és Pejó Róbert. Kép: Szatmári Péter. zene: Márkos albert. Szereplők: Trill Zsolt (Zoli), Holecskó Orsolya (Eszter), Keresztes Tamás (Józsi), Szacsvay László (Doki). Gyártó: Új Budapest Filmstúdió. Forgalmazó: A Company Hungary. 92 perc.

Csak idő kérdése volt, hogy mikor készül film a híres mentőkutyáról. Pejó Róbert viszont nem hagyományos életrajzi mozit rendezett, hanem a címszereplő által pusztán inspirált fikciós tündérmesét és családi közönségfilmet. Művét egy gyermekének esti mesét mondó anya foglalja keretbe, Pejó hol váltogat, hol ötvöz élőszereplős filmet és animációt, utóbbival a gyerek hallgatóság és a főszereplő perspektíváját rekonstruálja (Mancs például eb képében megjelenő „szagtündért” követve akad nyomra). A filmbeli Mancs élete stílszerűen underdog hőstörténet, karrierfilm, amit idomár gazdája kerekít mester-tanítvány mozivá, valamint furcsa párra épülő haverkomédiává és brománccá.

A Mancs egyetlen erőssége instant kasszasiker-receptje. Címszereplője holt celebként, neve márkaként funkcionál, Pejó ötvözi a kutyás-gyerekes családi filmeket egy nemzeti, népi sikersztorival (mozija egy magyar Lassie vagy Rex felügyelő), a valódi ebek látványával kecsegtető állatbarát komédiát pedig a gyerekek figyelmét lekötő animációval (minden értelemben kiszínezve történetét). A hollywoodi animációkkal ellentétben a Mancs csak a marketingjével szólítja meg a legszélesebb publikumot: stílusát a legkisebbek intelligenciaszintjéhez igazították, a többi korosztálynak mit sem nyújt. Pedig Pejó többre is képes: Dallas Pashamende című filmje egyszerre közönségszórakoztató és szerzői igényű – mintha Kusturica rendezné az Oldás és kötést. Vannak hasonlóságok e két munkája közt, de míg a korábbi film a Dallas-féle szappanoperák álomvilágának szatírája volt, a Mancs már csak mesebeszéd. Az újgenerációs honi mozik közül lehetett volna az Overdose vagy a szintén egyszerre személyes és műfaji Fehér Isten párja is, ehelyett hatásvadász, bulváros, mint a Coming out és a Megdönteni Hajnal Tímeát. Ál-biopicként nézve pedig giccsesebb és hiteltelenebb a rosszemlékű Dianánál is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12195