KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kilenc

Schreiber András

Nine­ – amerikai-olasz, 2009. Rendezte: Rob Marshall. Írta: Anthony Minghella és Michael Tolkin. Kép: Dion Beebe. Zene: Maury Yeston. Szereplők: Daniel Day-Lewis (Guido Contini), Marion Cotillard (Luisa Contini), Penélope Cruz (Carla), Nicole Kidman (Claudia Nardi), Judi Dench (Liliane), Kate Hudson (Stephanie), Sophia Loren (Mamma). Gyártó: The Weinstein Company / Relativity Media. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 112 perc.

Légy olasz – hirdeti Rob Marshall (Chicago, Egy gésa emlékiratai) filmje, és ennél a nézőcsalogató marketingfogásnál nem is jut tovább. A Kilenc főhajtás egy olyan Broadway musical előtt, amely az alkotói válságról készült egyik leghíresebb szerzői film előtt tiszteleg. Csakhogy míg Federico Fellini Nyolc és félje hihető-átélhető módon nyújt bepillantást az alkotói- és magánéleti válság kulisszái mögé, addig Marshall mozija a kettős adaptáció során kilúgozódik (hiába hozza egytől-egyig a kötelező elemeket: művészi csömör, nőimádat, hűtlenség, katolikus frusztráció), így aztán az élvezetes látványvilág és a parádés szereposztás ellenére (pontosabban a történet elsilányítása miatt) megmarad egészestés retro-útifilmnek, amely azonban kiválóan példázza az amerikai showbusiness Európa-kötődését – még akkor is, ha a „Légy olasz” reklámszlogen jegyében az angolajkú szereplők egytől-egyig itáliai akcentussal próbálkoznak. Gyönyörű vonalvezetésű kabriók, szép szabású öltönyök, csinos kiskosztümök, napszemüveg éjszakai viseletként – leginkább erre alapoz Marshall filmje.

Nem is kell ehhez Fellini, elegek a sztárok, akiknek kézzel fogható karakter híján csak a divat-csillogás marad (pózol itt Penélopé Cruztól, Sophia Lorenig minden nő). Ráadásul – bár ez nem Rob Marshall hibája – kiemelkedő zenei motívum híján a muzsika sem kárpótolja a nézőt a sterilizáltNyolc és félért. (Ha már Fellini eredetijéhez hasonlítjuk: zenei világa egy Guns’n Roses klipet idéz, Slash hátán a cédula ezúttal azt kérdi, „merre vagy Nino Rota”.) Annak ellenére, hogy ódzkodunk a pontozásos értékeléstől: a nyolc és feles skálán a Kilenc jóindulattal két pontot ér.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10106