KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Halott férfi nem hord zakót

Klág Dávid

Dead Man Don’t Wear Plaid – amerikai, 1982. Rendezte: Carl Reiner. Szereplők: Steve Martin, Rachel Ward, Carl Reiner. Forgalmazó: Budapest Film. 85 perc.

 

Mielőtt Carl Reinert az ezredforduló közönsége az Ocean's-trilógia legkorosabb simliseként újra felfedezte volna magának, nemcsak eredeti vígjátékrendező volt a poszt-Mel Brooks-korszakban, de elindította az akkori legnépszerűbb komikus, Steve Martin karrierjét a saját komédia-trilógiájával.

Reiner három igazán maradandó filmjéből (A pacák, Halott férfi nem hord zakót, Agyban nagy) az első még a sztárról szólt: Martin nemcsak a forgatókönyvet írta, hanem ez volt az első főszerepe is. A Halott férfi... viszont már nem csak a stand-up komikust akarta a középpontba állítani, hanem Reiner kiváló kísérletező kedvét is. A film ugyanis egy film noir paródia/hommage, az olyan brooksi zsánerviccekkel ellentétben, mint a Fényes nyergek vagy az Ifjú Frankenstein, nem csak szóban, hanem konkrét részletekkel is tiszteletet tesz a fekete műfaj előtt – Reiner nem átall a klasszikus noiroktól egy az egyben filmjeleneteket átemelni.

És így történhet meg 12 évvel a Forrest Gump híradó-revizionizmusa előtt, hogy Steve Martin golyót kap Alan Laddtől, telefont Humphrey Bogarttól, kosarat Veronica Lake-től, penészes pirítóst Bette Davistől és unalmas utazópartnert Cary Grant személyében. Ugyan az átmenetek legtöbbször megmosolyogtatóak (Reiner az ilyen részeknél túl sokat él a jellegtelen közelikkel), a sok toldozás-foldozás ellenére a Halott férfi... egyszerre sikeres mint kísérlet és tisztelgés: a szkript hozza a kifordított keménykötésű dialógokat és a szándékoltan zavaros és indokolatlan történetvezetést, karrierjük utolsó filmjében Rózsa Miklós és Edith Head pedigréjükhöz híven szállítják a noir borzongató zenéjét és extravagáns ruháit, Carl Reiner pedig nem csak biztos kézzel fogja össze az egészet szórakoztató zűrzavarrá, de a filmtörténet legviccesebb Erich von Stroheim/náci ezredes-imitációjával személyesen is meghajol a legjobbak előtt.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9398