KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tökéletes gyilkosság

Mátyás Péter

 

Az 1953-ban készült Gyilkosság telefonhívásra nem tartozik Hitchcock legjobb munkái közé. A pénzzavarral küszködő sikeres teniszbajnok fondorlatos tervet eszel ki, zsarolással rávesz egy kalandort dúsgazdag felesége meggyilkolására. Az igazi bonyodalom az elrejtett lakáskulcs körül összpontosul, háttérben egy szerelmi háromszögtörténettel. Maga a Mester is fenntartásokkal nyilatkozott művéről, ám a mozi szerelmesei bizonyára elnézőbbek lesznek majd, ha megnézik annak modernizált változatát, a Tökéletes gyilkosságot.

A tőzsdei összeomlás szélén álló Wall Street-i üzletember megbízza felesége sötét múltú szeretőjét, hogy ölje meg a vagyonos asszonyt. Adott a forgatókönyv, a szituációk és a humor, csak ki kellene javítani az eredeti mű hibáit. Helyette egy elvetélt kísérlet tanúi vagyunk, amelyben az elejétől a végéig elmondják és megmutatják nekünk az eseményeket, megfosztva bennünket a suspense, a bizonytalanság, a felfokozott várakozás hatásától. Elveszett Hitchcock könnyed eleganciája, bája is, három vaskos beszólástól eltekintve még mosolyogni is képtelenség. A jellemek a hollywoodi képeslapok kliséire emlékeztetnek, Michael Douglas a férj alakjában korábbi szerepei sztereotípiáit vonultatja fel a Tőzsdecápáktól az Elemi ösztönig. A nőt megformáló Gwyneth Paltrow kiábrándító, hiányzik belőle Grace Kelly egykori szépsége és tehetsége. Az alkotók görcsösen igyekeznek újabb fordulatokkal izgalmassá tenni a történetet, de a közönség az élettelen figurák miatt csak izzadtságszagot és unalmat érezhet. A rendező úgy vélte, emlékezetkiesésben szenvedünk – ha megsemmisít mindent, ami miatt Hitchcockot érdemes megnézni, akkor korszerű. A végeredmény afféle szalonbűvészkedés, érdektelen társasjáték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3902