KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Agyatlan apartman

Kézai Krisztina

 

A Guest House Paradiso a brit szigetek legolcsóbb szállodája. Köszönhető ez elsősorban egy gyanús küllemű atomerőmű tőszomszédságának, másodsorban idióta személyzetének. Eddie és Richie (civilben a film szerzői) vendégriasztó stílusát a legelvetemültebb belvárosi főpincér is megirigyelhetné: rosszindulatúak, pénzsóvárak, bunkók és a vendéget tekintik az élet legfőbb megrontójának. Egyetlen kivétel az Oscar-díjas szex(film)bomba, Gina Carbonara, akit azonban követ maffiózó vőlegénye, Gino Bolognese (a jobb sorsra érdemes Vincent Cassel).

A vendéget nehezen elviselő és többnyire elviselhetetlen hoteltulajdonos figuráját már a hetvenes években megteremtette John Cleese. A Fawlty Towers című TV-sorozat (nálunk Waczak Szálló néven adta az egyik megboldogult csatorna) annyira ismert Nagy-Britanniában, mint nálunk a Mézga család. Cleese és társai esetében a szálloda kifinomultan egyensúlyozott abszurd helyzetek és a nemzeti önirónia között.

A Guest House Paradiso lényege ezzel szemben, hogy minél több háztartási eszközzel legyen felszerelve, amibe bele lehet verni a másik fejét. A börleszk teljes megcsúfolása. Az első húsz percben Richie vagy harmincszor rácsapja Eddie fejére a hűtőszekrény ajtaját, mert az fenéken lőtte egy ceruzával. A többi hatvanötben többször felrobbantják egymást, félig kihúzzák az egyik törzsvendég aranyfogait, átmegy az arcukon egy megrakott kamion (kétszer), és egymás szemébe nyomják a gyertyát. Míg nem elérkezik a finálé, amikor mindenki széles sugárban hányja ki a radioaktív vacsora zombizöld maradékát. Ez utóbbit mintegy tíz percig. Zsigeri humor (?) a tízévesek szintjén. Ha lett volna bennük szellem és tudás… De ez így csak egyszerűen vacak. Dupla vé és cézé nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3036