KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Conan kegyetlen kardja

Negyven évvel Robert E. Howard eredeti elbeszéléseinek megjelenése után a Marvel képregény-adaptációja tette újra népszerűvé Conan, a barbár karakterét. Roy Thomas író Conan-rajongóként féltő gonddal vette kezelésbe a figurát, a sorozat azonban nem miatta, hanem rajzolói miatt vált kultikussá, akik a hetvenes évtized legnagyobb tehetségei közül kerültek ki: John Buscema, Barry Windsor-Smith vagy Neal Adams munkái a mai napig a realisztikus stílusú képregény etalonjainak számítanak. Kényszeresen részletgazdag, mégis zsigeri és nyers ez a képi világ, amelyet a félmeztelen testek anatómiája, az izmok játéka, az arcokra kiülő vérszomj vagy rettenet iránti megkülönböztetett figyelem határoz meg.

A képregénytörténeti jelentőségű epizódok jól mutatják, Conan mennyiben tekinthető a szuperhősök elődjének. Kivételes állóképessége és túlélési ösztöne, a túlpörgetett akciózás és a gazdag mitológia nyilvánvalóan a szuperhőskalandokat előlegezi, a karakter erőszakos természete és amoralitása viszont csak a műfajrevíziónak éppen a hetvenes évektől induló korszakában kerülhetett be a szuperhősök jellemvonásai közé. Más a Conan-történetek dramaturgiája is: a részek nem függenek össze, emiatt a bevált sémák (megmentésre szoruló királynő, hanyatló birodalom, áruló vezérek) ismétlődése hamar fárasztóvá válik. Vagyis a most megjelenő, pazar kiállítású magyar Conan-sorozatot lassan, megfontoltan érdemes olvasni, elidőzve a lenyűgöző rajzok részletein, érlelgetve a Howard-féle high fantasy egyszerre vadul ponyvaízű és fenségesen komor történeteit.

Roy Thomas és mások: Conan kegyetlen kardja 1. Fekete-fehér, keményfedeles, 328 oldal. Kiadó: Fumax.

 

Hőskor

Amikor Darwyn Cooke-ot két évvel ezelőtt, 53 éves korában elvitte a tüdőrák, az amerikai comics viszonylag ritkán publikáló, mégis jelentős életművet építő kiválóságát veszítette el. Cooke a Bruce Timm bábáskodása alatt készült, nagy hatású Batman-rajzfilmsorozat animátoraként került közel a DC kiadóhoz, és képregényrajzolói stílusában is megőrizte a Timm munkáira is jellemző játékos formákat, pop-artos színkezelést, és az ötvenes évek reklámesztétikáját idéző pin-up figurákat. Ám Cooke nagy trükkje, hogy a retró hatású, nosztalgikus látványvilágot vérbeli posztmodern alkotóként ironikus és kritikus múltértelmezések és műfajvariációk szolgálatába állította.

Életművének egyik csúcsa – Richard Stark Parker-regényeinek zseniális adaptációi mellett – a magyarul Az új küldetés címen megjelent New Frontier, amelyben a legfontosabb DC-szuperhősök (Superman, Batman, Zöld Lámpás, Marsbéli Fejvadász) eredettörténetét és csapattá kovácsolódását hangsúlyosan történelmi eseményekbe ágyazva meséli újra. A Kennedy-beszéd ihlette eredeti cím a második világháború utáni Amerikát jelöli, ahol az átlagembernek meg kell tanulnia együtt élni a szuperhősökkel. A hősöket, akik a történet végére az Igazság Ligája tagjaivá válnak, minden természetfeletti rémségnél jobban fenyegeti a rasszizmus, a háborús trauma, a politika manipulációja vagy éppen McCarthy szenátor inkvizítori haragja. A sok szálon bonyolódó, bámulatos magabiztossággal építkező műre nyilvánvalóan nagy hatást gyakorolt a Watchmen, Alan Moore-ral ellentétben azonban Cooke nem lebontja, hanem megerősíti a szuperhősműfajt. Úgy találja, igenis létezik az egyéni nagyság, van, akiben élnek az erkölcsi törvények, még ha a kisszerűek és közönyösök világában túl nagy árat is kell fizetni ezek betartásáért.

Darwyn Cooke: Az új küldetés 1-2. Színes, keményfedeles, 2x200 oldal. Kiadó: Eaglemoss.

 

Szuperhősburleszk

A gumiemberként megnyúlni képes Plastic Man kalandjai ritka példáját adják annak, amikor egy vérbeli független szerzőt a nagy kiadók hagynak elszabadulni: az író-rajzoló Kyle Baker olvasatában a rablóból pandúrrá vált szuperhős hamisítatlan burleszkfigura, az Igazság Ligájának Chaplinje. A Szökésben alcímű hatrészes történet tele van a képregényes formanyelv lehetőségeivel játszó vizuális gegekkel és a legnemesebb hasraesős poénokkal, miközben szuperhős-paródiának is elsőrangú. A könnyű kézzel rajzolt, tét nélküli szórakoztatás azért működik, mert az alkotó valójában a médium kivételes formaművésze – érdemes a rabszolgalázadásról szóló Nat Turnert is elolvasni, hogy lássuk, Baker milyen sokféle képregényben mozog otthonosan.

Kyle Baker: Plastic Man – Szökésben. Színes, keményfedeles, 168 oldal. Kiadó: Eaglemoss.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13975