KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az éjszaka országai

Alföldi Nóra

Bloodworth – Provinces of Night – amerikai, 2010. Rendezte: Shane Dax Taylor. Szereplők: Kris Kristofferson, Val Kilmer, Reece Thompson. Forgalmazó: InterCom. 105 perc

A dicsõ westernmûfaj ezredfordulós újragondolásával az amerikai préri agglomerációja is megváltozott. Alkalmanként szerzõi ambíciókat dédelgetõ mûvészek telepednek le a pusztába és koszoskörmû, magányos suhancok családi melodrámáival nyilatkoztatják ki hitvallásukat.

Shane Dax Taylor, a zöldfülûnek számító direktor William Gay regényének adaptációjával még ennél is szerényebb ambíciókat dédelget. Filmje ugyanis elsõ blikkre az átlag déli gótikához képest feltûnõen kerüli az öblös naivitást és a bugyogó történetvezetést, szárazkás, de nem szikár, buta, de nem ostoba, hatásvadász, de mégsem giccses, mentségére legyen mondva, hogy ezek a fogások híven tükrözik a címszereplõ család tagjainak mentális állapotát. A Bloodworth klán feje egy olyan countryzenész, aki negyven évvel azután, hogy elhagyta családját, minden teatralitás nélkül hazatér Tennessee-be, három felnõtt, ötvenes éveit taposó fia pedig olyannyira gyermeteg lelkületû, hogy saját érzelmi nyomorékságukról sem képesek tudomást venni, így válnak egytõl-egyig szeretetéhes, ártalmatlan gyilkosokká. A jobb sorsra érdemes balfékek egyetlen reménysugara az unoka, aki nemhogy fogékony és tehetséges, de még a munka se büdös számára, sõt az alkoholt és a drogokat is megveti.

A rendezõ az ambivalenciákat finom, de alkalmanként mégis hivalkodó paradoxonokkal kövezi ki, a jellegtelen plánokat hol ikonikus (Val Kilmer, Hilary Duff), hol végtelenül jellegtelen színészekkel tölti meg. Kris Kristofferson szerepeltetése lecsúszott, alkoholista countryzenészként merész asszociációkra csábít. A komor tónust Taylor állandóan üde napsütésben fürdõ képekkel és kétszínûségben harsányan pompázó karakterekkel enyhíti. Rettenetes dolgok történnek, a múlt sötét titkai viszont szappanoperák ártalmatlanságát idézõ flashbackekben tûnnek fel. Az abszurditással határos, ahogy Taylor kerüli az abszurd helyzeteket, ám ebben rejlik a déli gótika titka: odalenn máshogy mérik a humort és az életet.

Extrák: audiokommentár a rendezõvel és W. Earl Brown színésszel; kimaradt jelenetek; werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10773